1954. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
\ i hangoztatják} hogy a szakorvosi rendelőkben kapott szakellátással nincsenek megelégedve, A sok küldözgetés, idoveszt0' ig, nem egyszer gyötrelmeden zsúfolt helyiségekben való várakozás pedig idegessé, elégedetlenné teszi őket, ennek sokszor hangos szóval kifejezést is adnak, A rendelőintézetek váróhelyiségeiben nem ritka jelenség a hangoskodás, az ápolo személyzettel való összetűzés, ; Mit mutat erre vonatkozólag a statisztika? A fővárosi rendelőintézetek betegforgalma az 1353.évben 19,600.000 volt, beleértve a Röntgen és az 3.ír.G,forgalmat , de számításon kivül hagyva a laboratóriumi forgalmat. Az egy betegre jutó foglalkozási idő globálisan számítva nem változott: mindkét esztendőben 5 ,8 perc volt. Ezen]:;- lül azonban a legfontosabb 7 betegellátási ágazatban e mutatószám a következőképen alakult: 1952 1953 belgyógyászat . ...............................T* 675............ 673 sebészet . 4,5 4.3 gyermekgyógyászat ..................................5.8 5.1 ide; gyógyászat. ... . . . 9.3 8,6- urológia . ................................................8.3 7.6 röntgen ..............................................................4.7 4.3 E.KhG, ..............................................................4.7 4.2 Ez a hét ágazat az egész betegforgalom kb. 52 , -át teszi ki. Iía pcdig az összforgalomból kiemeljük a fogászat 4 miH'Jjőo bstegfoi almát, ahol *1 pererdforditas örvendetes módon 10.8-ról 11.5-re emelkedett - akkor az az eredmény adódik, hogy a betegforgalom cca 55 , -át kitevő fő ellátási ágazatoknál 1953-ban csökkent a percráforditás, s a mutató szám globális változatlanságát a 35 / -ot kitevő mell ékágezátoknál mutatkozó javulás biztosítja. Küldözgeted L Annak szemléltet éstu’e , hogy a betegek ide-oda küldözget é- 30* egye ¥ esőtekben milyen méretű .rt ölthet, csupán egy példát iktatunk ide. A III.kor.Knur-Pálné utcai rendelőintézetből a betegeket r ö:m .1 felvételre, fényterápiára és *•*, láb,vizsgálatra a Kapás utcába S ,K. G. vi zsg álat r a, ideggyógyászatra a Maros utcába, reumatológiaivá v a Fehérvári ivén oseiIloné triás vizsgálatra a Trefort utcába, ortopédiára a János-kórházba, tehát 5 különböző helyre küldik, nem egyszer előfordul tehát, hogy egyegy beteget ’t-három különböző helyen levő idegen rendelőbe. Népgazdasági mérlegEzeket a jelenségeket l. tvs, valamennyi rendelőintézet VíiTtJro~zc’Töinegeit szemlélve, az évi 20 milliós betegforgalomra gondolva, önkénytelenül az a gondolat merül fel bennünk, hogy a népgazdaság számára jgy elveszett évenként milliókat letevő munkaórák árából nem lehetett volna-0 ni**0ítáúlT *4”oszí0ncfő alatt' luaycgeson megjavítani rendelőintézeti hálózatunkat? Erre a kérdésre annál is inkább igennel felelünk, mart további igen jelentős munkaidő kieséseket jelent az a körülmény, hogy a Budapest környéken /pest megyébe q/ lakó dolgozók százezres tömegei környéki szakrendelők hiján ugyancsak a budapesti rendelőintézetekbe járnak. Ezeknél pedig az elveszett munkaórák és táppénz többletköltségéhez még útiköltség in gt érit és is járul, ami az SZTK .ma a' | -• 5 6 A
