1954. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
Ápolási _sz in vonal kórházainkban. L kérdés elbírálásánál, - hogy az elbírálás helyes legyen - mindenek előtt meg kell állapítani, hogy a mai időoontban az ország adott gazdasági helyzetébon, milyen reális követelményeket lehet felállítani. Irreális volna pl, - bár a végcél magasabbra irányul - a kapitalista világ szanatóriumi színvonalát követelni kórházainktól. De józan és reális a kapitalista idők 0T1-MABI kórházainak ápolási színvonalát meghaladó nivót mértékül választani, ainál is inkább, mivel ezt a színvonalat társadalombiztosító intézményeink a felszabadulás után 1946/49-ben tényleg túl is szárnyalták. Mértékünk te hát az 1948/49-1 OTI korházi nívó. Lnnél magasabb'szinvonal követelése viszont ma még túlzott volna, hiszen a betegellátási szolgálatnak 1950-ben történt egyesítésekor számos alacsonyabb színvonalú intézményt kellett átvenni s azóta a dolgozók ujabb széles tömegei nyertek kórházi ellátásra jogosultságot s ez a kórházi betegellátás nagy leterhelését idézte elő. Helyszini ki szállásaink or tett észleletéin]:, kórházi igazgatókkal, főorvosokkal, vezető nővérekkel, gondnokokkal, valamint a kórházi adni.•• nisztráci; bán és élelmezésben dolgozókkal való beszélgetéseink arról győztek meg bennünket, hogy 1./ kórházaink ápolási, színvonala sajnos • nem éri el a fent megállapított mértéket és még súlyosabb jelenség, 2,/ az utóbbi években a tendencia inkább romló, mint javuló' A vizsgálat során összegyűjtött terjedelmes anyagból csak. a legfontosabbakat emelj ük ki: Személyzeti lét szóim A tanácsi kórházakkor ozidőszorin* 100 ágyra 46 a személyzeti norma, az 011 65-ös normájával szemben. Zz súlyosan érezteti. hatását a betegek ki nem elégítő közvetlen gondozásában; a kórtermek, folyósok hiányos takarításában , a főzési, ét élsz ito3ztáoi runka színvonalának süllyedésében /elhúzódó főzés, tálalás/ ett. Sói: osztályon az orvosi létszám is alacsonyabb az egykori 011 normánál> Textíliái:: A felújítási norma éveken át özükön volt meg állapítva. Emiatt a "legtöbb osztály ellátottsága annyira leromlott, hogy a betegek gyakran feküsznek rongyos, nem kifogástól n tisztaságú lepedőnj az is clő- ^ fordult már, hogy mosodai kiesés esetén sürgős nótátokét cl kellett ^ halasztani; a betegok ruházatára és a kórházi sz m'lyzot munkaruházatára vonatkozó előírásokat nem tudják betartani. Az oz évben lekövetkezett norma emelés még táv ólról som ellensúlyozza a beállott nagymérvű leromlást. Itt kell megemlíteni - bár nem szorosan idetartozik - a bölcsődék és a szociális gyermekotthonok rossz tcxtílell tottságát: az 1952.évi 300 Ft —os normát 1953-ban 04 Fi-ra csökkentettek, 1954-ben 350.-Pt-ra emelték; a tényleges szükséglet évi 600-600 Ft volna, A hiányos text ilc llát ott ságbol származó bajokat az egész vonalon fokozza a fehérneműt pusztító rossz mosodai munka és a mosodai szállítóeszközökben való hiány. Élelmezés: Most folyó vizsgálatunk cikcsc ásekor éppen befejezést ry ért cgy"Ifizo-ffságunk által korábban kezdeményezett, a kórházi ér lm zesi helyzetre vonatkozó külön vizsgálat, amelynek eredményét az osztály és az ÁB.30 oldalas jelentésben foglalta össze, s amely magában foglalja a helyzet megjavitására vez .tő javaslatokat is. A jelentésből meglehetősen sötét kép adódik és ez sajnos igazolja m t az általános elégedetlenséget és rossz véleményt, ami a dolgozók széles tömegeiben a kórházi élelmezésről kialakult,, Lszel a kérdéssel azért nem foglalkozunk itt részletesebben, mert a közeljövőben az osztállyal együtt önálló problémaként kívánjuk a VB.elé terjeszteni. ms - - i i * I{,A
