1954. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
222
1 "^mmm>™""mmmmmm " l™™"<™"™^"" ^ ^ ‘ ** alK 1 « I í- 2 ben, A kórházak gépk©c3i-parkja elégtelen. A rendelőintézetek túlterheltek* A betegek aelc3zer feleslegesen, órákén át várakoznak. A betegeket sokszor feleslegesen küldözgetik raeassefekvő intézetekbe. ívenként milliószámra menő munkaórák vesznek el, fel kell tenni a kérdést, vájjon ezeknek az árából nen lehetett valnw-e az elmúlt négy esztendő alatt lényegesen megjavítani rendelőintézeti hálózatunkat. Az orvosok sokat panaszkodnak a műszerekkel és gépekkel való hiányos ellátottságról. A körzeti orvosok megengedhetetlen mértékben varrnak túlterhelve. A tejkonyhák kapacitása aránytalanul kicsi a bölcsődék szükcé léteihez képest. Buda déli részén egyáltalán nincs gyermek- és csecsemőosztály. A tbo-helyzet a felszabadulás utáni időszakban nagymértékben '•égjavult. Hiba, gy az élelmezési árkeretet 14 forintról né mindig nen emelték fel a javaséit 17 forintra, A hiányozsá/ok egyik oka a beruházások hibá3 kezelése az 1950-54-es időszakban. Az illetékes szakszervek hibásan tájékoztatták a legfelsőbb politikai és gazdasági vezetést a főváros egészségügyi állapotáról. A minisztériumi egészségügyi irányitás sok szervezési hibát követett el. A Várezi Tanács egész- ségügyi osztályának vezetését ugyanaz az elméleti, a valóságos szükségletektől elszakadt szervezési szellem hatotta át, mint a minisztériumi irányitást. A jelentés végeredményben megáll,-pit ja, h.gy a főváros egészségügyi ellátásában az utóbbi években javulás helyett visszaesés mutatkozik.Az osztályvezetésnek az ÁB jel intéséhez fűzött észrevételei ezt a megállapítást nen tárgyilagosnak minősitik.- Az osztály vezetés szerint éppen az egyenletes fejlődés jellemző a főváros egészségügyi helyzetére, Budüneat természetes szaporodása a felszabadulás előtti 1—2/ó-rJl 1949-ben már 3.8$—ra, 1953-ban 11.2 7%ra emelkedett. A csecsemő halálozás az 1951. évi 7.3'7%ról 1953-ben 5«97%ra csökkent. Három év alatt több mint 150 körzeti orvosi állást töltöttünk be. Budapesten jelenleg a 675 körzet - 2-3 kivételével - orvossal rendelkezik* A ren’olőintézeti szakorvosi munkaórák szúrna három év alatt nagymértékben emelkedett, 1950-ben 4610 volt, 54 első felében már 7378* Su- ^lyea ágyhiány nincs. Hozzászólók: Kopácsi Sándor, Bakos József, Alapi Gyula, Garamszegi J'noa, HajÓ3 György, Pesta László, Simonovics István, Baranyai J no. , Gálhidi Béla, Katona István, Somogyi Pál, Arató Ottó, Kalamár József, Piaiam Sándor, Vikol János, Molnár Ferenc, Perei ez Pál, Z3olc'os László. A VB rendkívüli részletességgel, igen mélyrehatóan tárgyalta meg a jelentést. Kende Zsigmond a felvetett kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a jelentés túlságosan nagy terjedelme miatt ner lehetett minden részlctkírdéssel, igy például a nenibetegcégek ügyével is foglalkozni. Az ÁB részéről izgágaaág lett volna a minisztériumban állandóan sürgetni a határozatok végrehajtását. Az osztályvezető észrevételei és a minisztérium egész geaztiója a budapestividéki viszonylatban bizonyos hibá3 szemléleten alapul. A vidéki kórházak ágykihasználtsága helyenként reaazebb, mint Budapesten. 1Q54. III. negyedében az ogy betegre jutó ráfordítás -valamit javult. A belgyógyászati ágyak hiányát fokozta, hogy járvány idején a Láczló-kor- háznak nem volt elegendő ágya. Állandóan kárhoztattuk az orvosakat terhelő túlságosan nagy adminisztrációt. A jelentés alapvető célja a hiányosságok feltárása volt. Az előterjosztott javaslatok célja a javítás, éspedig igen közeli kihatással . Katona István osztályvezető szerint Pest megye egészségügyi osztályával jó a kapcsolat. A XIV. ke- rül-t számára az ottani pártbizottoá"i épületben szakrendelő intézeti? ?lZ. _____________ "rt. _ ___ «n_______________—
