1954. május 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
i nz időszerű felad™tokb , • szükséghez képest, oporntiv módon nyúljon bele. Ez pedig elképzelhetetlen a Budapesti Pártbizottság ágit.prop. osztálya megfelelő segítsége nélkül* A Minisztérium éo az Osztály kapcsolata. A kérdés vizsgál "tónál „gyufc kell értenünk -■ minisztérium felfogásával, amely igen sok kérdésben magát teszi felelőssé annak a laza, helytelen, bürokratikus és fölényes knposolntn-dc a kialakulásáért, amely az osztály irányában létrejött. Kétségtelen, hogy a népművelési osztály sok hibát követett el, nem látta föl: datait maga eleven gazdagságában, mégis elsősorban azt kell megállapít™ni, hogy ebben nagyobb mértékben felelős a minisztérium, mint maga a Tanács. A belső munka tulfoszitott- nége miatt, az osztályvezető nem tudró fonnt rtuii © minisztérium főosztályaival való k -pcsol-tokát, nr tudott r főosztályoktól kezdeményezést kiharcolni, A miniszteriun nem ismerte fel az osztályvezető túlterheltségét, csak allc Imi kérdések tárgyalás'tegez hivta meg őt, tag -adhat "tlan lebecsülés ur lkod ott vele szeriben. Az osztálynál nem volt tekintélye a minisztérium előtt, melynek instruktorai keresztezték a fanács intézkedéseit, össze-viasza járkáltak a területen, tapasztal trónul és rtogis felülről^intézkedtek, Ez év januárjában kialakult a t dni szt éri u és a T náco vezetősége között az egy Ut t műk öd és ro vonatkozólag egy ezé- rósebbkörü megállapodás, t:.ely szerint r minisztérium r. Budapesti Tanácsot úgy tekinti mint egyikél az ország tanács inak azzal a hangsúllyal természetesen, -"ni a főváros kiemelkedő helyzetét még n negyei tanácsokkal ösozühasonlitvn is megilleti. Az uj kormányprogr-na érrólmczdeo szerint San 'cs egyik legfontosabb feladata " kulturális tömegmunka, A feladat jé megoldás' érdekében az osztály - követve a minisztérium példáját - az„rv .Zutét it ■ 1' kit ott a „ A mlnisztéi iur. munka.j’nak hiányoséága; budapesti, viszonylatban, az irányítás olyi, tart™lrd és módszertani gyengeségéből származik. 3z„k szülték r mechanikus és bürokratikus °dminisztr tiv intézkedéseket. A rdni.sz- térium főoszt lyának nunk a. terv i, körlevél i non határozták meg a főváros különleges népművelési fel- d“tait, sőt megtörtént nz is, hogy egyes országos jellegű körleveleket meg sem küldtek a Tanácsnak. /Pld. ez 1954. évi kulturverseny előkészítése./ Nagyobb mértékben voln? szükség arra, hogy a minisztériumi szakelőadók, a segítségnyujt tes lehetőségeit az osztály vagy csoportértekozlctokon való mog jelenéssel közvetlenül h sznál ják ki. Rendkívül helytelennek kell rórtani a. minisztériumnak azt a V.orábbi Álláspontját, "mely T -nács irányítása al tt álló jelentős kulturális intézményeket a Tanács hatásköréből kivonta. Az évele ji megéli rapodites kilátást nyújt ugyan rr -, hogy a róná csők megerősítése tervénél: keretében a népművelési oszt. Ily kap néhány, a minisztérium közvetlen hatáskörébe tartozó intézményt, gyakori ti kivitelük érdekében azonban czideig non történt semmi. A T-nács egyre jobban lesorv d r fúródat d: vállalásában, •a minisztérium pedig nen ügyel -z elvi megáll"podások végreh jtá- sárao Itt kell szóvá tűnnünk - minisztérium, a Végrehajtóbizottság és a Budap„s ti Pártbizottság ágit .prop .osztályának közös, súlyos nul osztását: .a T nács ^népművelési oszt ily a vez tője kinevezésének elhanyagolását. Ha az osztályvezető kin vezére non is old meg minden problémát, mindenesetre csökkenti ™ k-’pcsorótt rt ,s’ n, "z osztály ir'nyit ás óban jelentkező hibák jórészét. ^Szőnyi elvt'árs igen n-gy ügybuzg*'lommal, sok gyakorlati tapaszt 1. ttal és képességgel önfcró'íldózóan irányítótró a népművelési munkát. ír nyitás nak pozitív eredmény vannak. Lót aga dh ct at 1 an ™zónban, hogy ez a munka sokszor a tűzoltás jellegét ölti fel, a nagyobb fennakadások elkerülésére szorítkozik. Egyszenélybon látta el a vezetői és helyettesi, sőt nen ogy esetbon osoportv-r„tői és „lőadói munkakört is. U 0 V . re ™. ■ rárot# „„cm -——
