1954. május 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
45
.iá | * A kérdés érdemét nézve, az irányítást elsősorban eszmei vonatkozásban kell értenem, másrészt közvetlen vonatkozásban, de nem mellőzhető a módszer kérdése sorn. Egyetértek a jelentésnek azzal a részével, amely az irányításra vonatkozólag súlyos hiányosságokat állapit meg, elsősorban a minisztérium részéről. Azt a megálla >itását is elfogadom, hogy a tanács nénmüveiési osztálya és a kerületek népművelési csoportjai, a kulturelőadók nem ka©tak meírfaxelő és elégségesirányitást. Több konkrét bizonyítéka is van ennek, hiszen - mint hallottam - a minisztériumban meg raa is foglalkoznak több olyan kérdéssel, amelyet már régen ex kellett volna dönteni és amelyekre vonatkozólag az alsóbb káderek, illetőleg szervek részire fontos iránymutatást kellett volna adni. Csak egy p*ldát hozok fel: mé* raa sincs egy egységes irodalomtörténet.Régi polgári irodalomtörténetek vannak, Babitstól, Szerb Antaltól és még a fő- i Ikolákon is jegyzetekből készülnek a magyar irodalomtörténetből éo a jegyzetek sem mindig megfelelők: sematikusak és úgynevezett átpolitizáltak. Az egyik jegyzetben pl. azt olvastam, hogy Ady indre nagy szerelmi költeményei, araelvek Csinszka-költemények néven ismeretesek, nem szerelmi érzést, hanem osztályharcot fejeznek ki, azzal vannak a legszorosabb kapcsolatban. Ez valóban példája az át Politizálásnak, mert e kettőnek gemmi kaucsolata sincsen. De tovább megyek.' Jókai emlékünnepeket tartunk és tudok arról, hogy eg:» pár héttel ezelőtt még a minisztériumban sem volt egé- sezn kialakult álláspont. Amikor egy pár héttel ezelőtt arról volt szó, hogy Jókaival foglalkozó előadáookut kellene tartani, a Természettudományi és Társadalomtudományi Intézetben egy eléggé járatos elvtárs azt a megjegyzést tette, hogy nem lehet ilyen előadásokat tartani, mert legfeljebb három olyan ember van az egész országban, aki merne megemlékezni Jókairól,, tömegolőadágok kapcsán. Nem volt kialakult vélemény, . X
