1954. április 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
4 ' u. < Egyes városrésseltben /XVI, XVIto XVIII.kor./ a nyilt árokban történő vizeivézotés általános. A legfejlettebb újpesti csatornahálózat is elavult, az ii'Ori szennyvizek tönkre tették és teljes átépítés válik szükségessé. Súlyos a helyzet o XV. kerületben Rákospclotán, ah '1 a zápor vizek oz alacsony dél-nyugati részre önlilc o közlekedést negbé- nitva clöntik a"lakásokat és pincéket, sok esetben a lakókat is ki kellett lako.ltatni, A XII,kor. csatornahálózata is kiépítésre szorul. A felszabadulás előtt a budai villákban kis számú tőkés pihent és a házak szenyviz- gyiijtő berendezései le tudták vezetni a kismonnyiségü szennyvizet. A felszabadulás után ezen a különösen egészséges és szép vidéken iskolák, bölcsődék és nás intézné nyolc települtek, A házak lakó száma erősen megszaporodott. A szonyvizok túlfolynak az emésztő gödrökön és veszélyeztetik a lakók egészségét. Több budai szanatórium csatornázatlan és a budakeszi lakosok joggal panaszkodnak oz elszivárgó és elfolyó szc-ny- vizelc fertőzöttségő miatt. A szonyvizok veszélyeztetik a budai forrásvizeket is. A felszabadulás után az ipari üzenek-non gondoskodtak szenyvizoik tisztításáról és megfelelő elvezetéséről. Különösen ilyen a holyzot a soroksári Duna-ágnál, >T"uly gyakran állóvíz jellegű és a Vöröscsillog Traktorgyár koncentrált fenoltartalmu szenyvize elpusztítjo a halállományt és lehetetlenné teszi a fürdést és sportolást. Ártalmas szeny- vizek kerülnek a Dunába a Szilas patakon, az Óbudai Gázgyár csatornáján és az Arany-hegyi patakon keresztül is. Az R.M.Müvek fenol és kátrány tartó1mu szenyvizei svlyosan veszélyeztetik a Fővárosi Viznüvek s zige ts zen tniklósi víznyerő telepeit. Csökken a kutak vizedó képessége. Félő volt, hogy a Vízmüvek kútjóiba is bejut a fenol és élvezhetetlenné teszi a vízellátást. A legveszélyesebb szennyeződések gyors megszüntetés éré a Vb. miniszter tanácsi javaslatot nyújtott be és az M.T, elfogadta, ami lehetővé teszi a legfőbb hibák kijavítását. A Fővárosi Csatornázási Müvekkel kidolgoztuk Budapest távlati csatornázási tervét. As ostrom alatt megrongálódott csatornahálózatot 1947-ig helyreállítottuk. Az 1938 évi 1.419 km. hosszú csatornahálózattal szemben 1953. év végén 1,655 km. a csatornahálózat hossza ós a bekötött ingatlanok száma ugyanezen idő alatt közel lo.ooo-rel emelkedett, n \ \ ............................................................... * i ... . _____ _____________________________________________. — am_____________
