1954. március 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

7

i 1 I J ~ 6 ­be sok iskolában a nevelő-munkánál a tömegszervezetek, elsősor- ^ bán a Szülői Munkaközösségek segítségét* f./ Laza az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat. Legtöbb csa­ládban az apa és az anya is dolgozik, ig®n keveset tudnak törőd­ni a gyermek nevelésével, A szülők között az a helytelen nézet alakult ki, hogy gyermekük nevelése egyedül az iskola dolga, ezért kizárólag az iskola felelős. A szülők és az iskolák kö­zötti kapcsolat különösen a félévi osztályozás után romlott fi egyes helyeken. A szülők közül többen a félévi osztályozást a gyermek előtt bírálták, a nevelőt túlzott szigorral vádolták. Sokan kifogásolták, hogy a szerintük "melléktárgy"; ének, rajz, testnevelés osztályzata is számit a rendű ség megállapításánál. A megvizsgált esetek általában azt mutatják, hogy a szülők fel­ismerték ugyan a minőségi osztályozás fontosságát, de a jobb eredmények elérésére még mindig kcvÍ3 segítséget adnak gyerme­küknek. Az iskolát hibáztatták anélkül, hogy előzőleg érdeklőd­tek volna a nevelőknél a gyengébb eredmények okai felől. Az iskolát ért vádak alapja sok esetben a szülői hiúság is volt. Néha ezek a vádak zava-rtkoltés szándékát mutatták. Pl. a XIV. kerület Angol-utcai általános iskolában két szülő gúnyosan bí­rálta az iskola munkáját. Itt a többi szülő kelt a nevelők vé­delmére. A szülők elégedetlensége mögött mindenütt fellelhető az iskola és a szülői ház üza kapcsolata. Jellemző volt pl. a XV. kerület Madách-téri élt. iskolában Zsuberács Mária VIII, osztályos táruló ügye. Félévi értesítőjének aláírását az apa megtagadta, mert leánya három elégtelen osztályzatát indokolat­lannak tartotta. Mind az apa, mind az anya sztahanovista, igen elfoglalt emberek. A nevelő sohasem tálílta őket otthon, a szü- r lök sem keresték a nevelőkkel a kapcsolatot, igy nem is tudhat­tak a gyermek hanyaga ágáról. A közös megbeszélésen kiderült /Üzemi Szervezet segítségével/, hogy ezek a problémák sohasem vetődtek volna fel, ha a kapcsolat már előbb kialakul# Baj az is, hogy a sajtó néha a kritika jelszavával valótlanságot ir, és ezzel, vagy helytelen felfogás propagálásával nem segíti, hanem rontja az iskola és társadalom kapcsolatát, igy káros a nevelésre, /Ilyen cikk jelent meg a Magyar Nemzetben a II. lcer. Aidás-u cai iskolával kapcsolatban/, TO ' 9 • m * mm . *-----------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom