1954. március 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

43

ró felelően. Az iskoláztatásban felvetődött nehézségek tehát a politikaierkölcsi nevelés elégtelenségét tükrözik, - nézetem szerint és az ÁB nézete szerint ia.

aNéhuny szót kivonok mindani az osztályozás kérdéséről, rt-zt hiszem, hegy az elvtársak ebben a tekintetben még állást fognak foglalni. Csak annyit akarok mondani, hogy végre alaposan vizsgálják ró meg és állapítják meg a helyes értékelést biztosító alapelv9ket. Ezt nagyon sürgősnek és fontosnak találjuk, - azért is, mert ami most van, az. nem jó. Abr^ny elvtárs is megpróbálta szemléltetni, hogy nincs meg a

megnyugvás érzése sem a pedagógusokban, sem a szülőkben, .hogy tudásuk%

Hoz képest igazságodéra osztályozzák a gyermekeket. Maga a rendüség, amely közepes jegyet állapit meg, a csupa négyesre és két hármasra ugyanúgy, mint a csupa hármasra és két kettesre, - mutatja, hogy olyan rasrhatet- len különbségek vannak ebten, hogy elveszi a dolog komolyságát és azt' a nevelési funkciót, amely miatt az osztályozás történik. Ennek következménye az a zúgolódás, amely most a szülők körébe,n uralkodik. Ennek a legfőbb oka jelenleg az, hogy ma a gyermekek tanulása inkább függ az osztályozástól, mint függött tavaly és tavaly előtt, - és az* is, hogy

éppen a rendüség megváltozása miatt az osztályozás is szigorúbb ós nem

(

igazságosabb,mint tavaly és tavaly-előtt volt. ,

a jelentés beszél az iskola és a szülők kapcsolatáról, toró vábbá ennek u viszonynak mind feszültebbé válásáról. Nekünk, állandóbizottságnak, és a tömegszervezeteknek az a feladatunk, hogy a tömegek hangját hozzuk a VB elé. Többször megállapítottuk, hogy van bizonyos ellenséges hangulat a szülők és a pedagógusok között, - é3 meg kell állapítanunk azt is, hogy ez az ellenséges hangulat ennél a ténynél fogva vészes méretekben fokozódik.

ró

i.- 1 8 - ra

I

fi