1954. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
uasafc > > I Ennek káros kőv c t les sménye i most jelentkeznek, rhert 4 elv társat ^ akik egyébként becsületesek - el kell helyezni® \ Nem jé a káder ki v él as zt ás a X.kerületi Tanácsnál, ahol ezt a munkát főleg a személyzeti csoport feladatának tekintik® A Beruházási Igazgatóságon a műszaki dolgozók többsége idős. holott szén, az Igazgatóság megszervezése idején módjuk lett volna javítani : A . kádere k utánpótl ásatás e 1 os áása., A kádere k/t ánpótl ás át és elosztását tervozerutlenség jellemzi, mely /gyreszt álból adódik, hogy a Tanácsapparátus vezetői /s a személyzeti csoport ok nem ismerik eléggé a hozzájuk tartozó kádere • két. /em látják, eléggé a káderutánpótlás forrását. Másrészt abból, adódik, hogy az osztályok és kerületi tanácsok kádtó szükségleteinek igényét a Városi Tanács Személyzeti osztálya még az uj értelmiségiékbol sem tudta megfelelően biztosítani® Az utánpótlásnál mutatkozó hiányosságokhoz hozzájárult, hogy a szaktárcák az egyetemet végzettek elosztásánál nem vettek eléggé figyelembe igényünket, Ahhoz, hogy a kádere k ut ánpótláqa ás elosztása tervszerűbb legyen szükséges, hogy elsősorban a személyzeti osztály felmérje az előrelátható ovi szükBcglet#: és gondoskodjék annak biztosításáról. r r. A, Jcádnru k /emelése és.. \ ovább kép zése, k A Városi Tanács ée kerületi Tanácsok, a Központi Vezetőség határozata és a kormányprogramm megjelenése óta értek el eredményeket a tömegkapósólatok kiszélesítésében, a bürokratikus ügyintézés/!• ■ leni harcban, Mindezt nagymértékben elősegítette a kollektiv kád tó™ • munka kiszélesítése® A VB határozata óta a Városi'és kerületi veze tők többet törődnek a káderekkel, a káder munkával. Az elmúlt évffn minden korüle t i^VE, me g t ár gy al t a a kerületi t a n ács ktod'o r mun uC" SgyéŐ' "gya ídtobtoan '"BeszoTTk meg “ó¥z u-olyvé zeVöx “érte ke zleteri,"' i'lTétó v n VT csoportvezetői értekezletein a vezetők nevelőmunkáját > Bár míg több helyen fennáll - és ez hiba hogy'külön számolnak be a vezetési. módszerekről éa külön a nevelésről. A. vezetők komoly lépéseket tettek előre a vezető, mint első számú kddercs szerepének a gyakorlatban való betöltésére. Ma már nagyobb részük a munka kiadása, menet közbeni segítés, a feladatokról, való beszámoltatáa közben neveli munkatársait. Vannak már olyan vezetők, mint c XIV « kér.. VB elnök, aki nemcsak az osztályvezetők beszámolására támaszkodik *■ ícm maga is legalább hetenkint egyszer elmegy az osztályolova, o»< nyújt segítséget és ellenőrzi beosztottjai munkáját. Vagy ogy-cgy osztályvezetővel kimegy a hatáskörükbe tartozó í területre és a gyakorlatban is megmutatja hogyan ellenőrizze, hogyan segítse, ráirányítsa beosztottjait® Tehát nemcsak szempontokat ad munkájukhoz; Egyre inkább találkozunk olyan vezetőkkel, akik fejlesztik munkatársaik kezdeményező készségét önállóságra nevelik őket, Ilyen a Beruházási Igazgatós ág vezetője a XIV. kér. elnökhelyettes,, a XX.kor. Kereskedelmi osztályvezető, - akik a feladat' kiadásánál megkérdezik munkatársukat, hogyan akarja azt megoldani. Majd ők is ■ elmondják elgondolásukat es azután határoznak a végrehajtás mén járói. k I • ________________________________________ ■ - ■ ■ a ■ ----
