1954. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
■ "W*üMP * *mp- 1 6- | I Y Varga Gyula: A beszámolóval kapcsolatban néhány kerületi tapasztalatot szeretnék elmondani. Egyetértek Koós elvtáranak azzal a megállapításával, hogy az elkövetkező időkben a tanácstagi beszámolóknak mélyebb politikai tartalmat kell adni, és ki kell alakulnia a lakosság és a tanácstag között annak a közvetlen kapcsolatnak, amelyre már vannak ügyen példák, de ami még csak szórványosan jellemző a tanácstagok Y és a lakosság közötti kapcsolatra. Valóban, a jelentésben foglalt számok túlhajtottak, erőltetettek és van bennük bizonyos formalizmus és a sz ámszerű eredi lényekre való törekvés. Ezért a tanácstag éa a lakosság közötti helyes kapcsolat kialakítását sem szolgálják. Mégis hiba volna, ha olyan végletbe esnénk, amire a jelentés utal, hogy a tanácstag egy besz-'molét tartson abban a tömbben, ahol ő tanácstag, - mert vannak olyan tömbök, amelyeknek a lélek \ száma 3500, és ha ott két, esetleg három beszámolót tart az a tanácstag, akinek megvan a kapcsolata a lakossággal: ez azt jelenti, hogy a tanács munkája és hangja lekerülhet a széles tömegekhez. Koós elvtár3 és Dévényi elvtár3nő felvetették az aktivitás kérdését. Tanú cs tag jaink egy részénél tapasztaltuk, liogy bizonyos mértékben félnek a tömegektől, félnek kimenni a lakosság közé, mert esetleg vannak olyan népszerütien feladatok, amelyeket meg kell magyarázni. Arra gondolok, hogy az utóbbi időben tanácstagjaink sokat Ígértek és Ígéreteiket nem tudták beváltani, - a tanács sem tudta beváltani,holott az Ígéretek között olyanok is vannak, amelyek teljesíthetők lettek volna. Kétségtelen, hogy van egy csomó olyan feladat, amelyeket nem tudunk megoldani, de sokszor kisebb jelentőségű kérdéseket sem oldottunk meg, hanem adtunk egy sablonos választ, amely megmagyarázni igyekszik, hogy miért nem tudjuk a kérdést megoldani, - azonban ma már a dolgozók látI ják i problémákat. Hiába magyarázzuk másfél éve, hogy a kerületi KIK- házak zömébe - amelyekben esetleg 30 gyermek van - az Ingatlankezelő Vállalat mié"t ne. tudott teknőt adni. Ezt megmagyarázhatjuk esetleg az első beszámolón, de ma már nem fogadja el a lakosság. A problémát u — - ■— - — . — £ ________________