1953. november 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
364
Azt hiszem tehát, hogy benne von a javaslatban, csak nincs megfelelően kidomborítva, hogy ezen kivül mil.yen területen kellene a tervhivatal nál lépéseket tenni. Simonov i ta: Olvan szempontokat vetettek fel, hogy nem elég világos a miniszt'rium álláspontja arra nézve, hogy kell-e ágv, vagy nem kell. Csakugyan volt változás ebb/n a te! intetben. A változásnak az az oka, hogy amig nagyon szorosan meg volt V ötve kezünk, addig V más ént kellett kezelni a ''-'rd'sb mint most, araikor túl lehet telj siteni a dolgokat. Amikor még ugv állt ah-lyzet, hogy lehet egy kórházat létesíteni, de ha a kórház h lye tekintetében Miskolc és Buda- | n<®st között kellett választani, akkor úgy láttuk, hogy Miskolc mellett kell áilástfoglalni• Most már azonban megváltozott a hlyzet 03 1 eh tőség von arra, hogy 0 budapesti fejlesztés ne a vidék rovására történjék. D közben is ismítélt:n rámutattunk a felsőbb 3zervekh>z „ intézett előtérjcsztésekb n arra, hogy Budapest helyzete nem jó és a vidéké még rosszabb. Ezek után tehát világos, hogy mi a minisztérium álláspontja# N e z v ál: Katona elvtárs számai nem hitelesek 0 következők miatt: Nem az itt a 1 nyeg, hogy 10 percre emeiik-o tz átxagos időt vagy sem, hanem az, hogy nem valósulhat meg az arány. A 17.000-hez 9.8 mre volt, a 40.000-hez Pedig 10 >erc? Akkor tulajdonképen csak * >3 1 re lesz, mert a 40.000 a 17.000— nek több, mint kétszerese. Még— ■ egyszer a nyi gyermeket kell ellátni 10 perc alatt. Ez fizikailag sem lehetséges. A gyermekek számával nem növekszik arányosan az orvosok | száma. Nemigen tudok számolni, de ezt meg keli állapitanom. Kende: Egy személyes, és egy érdemi kérdésben szeretnék szólni. A tr rvtárgynlásra csakugyan meg voltam hiva, de nem vol* »»*» •• mmmm \- 196 - 1 I I I
