1953. szeptember 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
67
jut. az egves szakmunkások ellenőrzésére. Egy százas létszámú központi műhelyrész légnél működött egy, esetleg két ellenőr, akik azután sehogyan sem voltak képesek a munkákat•ellenőrizni, még 50 százalékában sem. A csoportvezető viszont most a 6-7 szakmunkás munkájának igen nagv részét meg tudja nézni, minős'gi sz©moontbói ell nőrizni. Észrevételeit még munka közben megteheti. lz a kérdés is felmerült, hogy mennyi az atxag keres '- t • egy« egy szakmunkásnak és segédmunkásnak? A jelenxegi bérezési rendszerben egv segédmunkás átlagkeresete 850-900 forint, egy szakmunkásé 1150-1200 forint. Természetesen olyan szakmunkások is vannak, akik /-© 100-150-200 forinttal túllépik ezt az átlagot, akik tehát 1400 forint . körül keresnek. Azzal magyarázható ez, ami jelenlegi bérezési rend- szerünkben suxvos hiba, hogy egy 15-20-30 perces szakmunkára, vagy egy 4 órán boxiil elvégzett szalonunkéra egy szakmunkás egyforma időt kao. Egv vizv°z® ékszere lő ol. egy .unkadarabra 2.6 munkaegységet » kao és ezt, megkaija egy 30 perces munkára is, meg egy 4 órás munkára is. E 1 n ö k: Mi az a munkaegység? ^ Hidvégi: Tatán nem is jól mondtam. Nem munkaegység. hanem megadott idő arra a bizonyos munkára. Ha 30 p<_*rc alatt végez, akkor is 2.6-ot kai. ha 4 íra alatt, akkor is. Szakmánként változó ez Q” rsz> : hol magasabb, hol alacsonyabb. Rezsi órabér nálunk nincsen. Egy szakmunkás alap órabére 3.64 forint, a segédmunkásé 2.69 forint. Haj ó s: A jövő hónao elején, kb. 5-ig 1400 ipar~ jogosítványt adunk ki, és a kiadások egy rísze a beadott kérelmek alapján máris folyamatban van. Az 1400 iparjogositvúny 32 szakmában oszlik meg. J?l.: ípülct és géplakatos engedélyt kiadunk 56-ot, oráa-en- ged 'lvt 62-öt. asztuiosipari jogosítványt 117-®, cipészjogositványt 204-®. foatő-mázolót 89-®. tetőfedőt 37-et, üvegezőt 27-et, bádogost aa - ___ _ _______________—ll—B—Mtáw—wMM—- 62 - 1 I
