1953. augusztus 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
( 4" fo ■ tt tt-. Jelentés fe -ri, ’W'a fertőzd betegek ellátásának jelenlegi problémáiról. A fővárosi fertőző betegek kisebb része otthonában, nagyobb része fertőző kórhazakban részesül gyógykezelésben és ápolásban. A fertőző betegek elhelyezésére szolgáló ágyak száma a felmerülő igényeket ezidőszerint kielégiteni nem tudja, ezért kénytelen a László kórház időnként arra az álláspontra helyezkedni, - mint azt a tavasz folyamán fellépett szamárköhögés és kanvaró iarvány alkalmával tette - hogy csak a súlyos szövődményes eseteket vette fel s igy a betegek zöme otthoni kezelésben maradt, bar elég nagy részük a meg nem felelő olkülönitési viszonyok miatt kórházi kezelést igényelt volna, ami a járvány továbbteriedóso, valamint a dolgozó szülőit megterhelése szempontjából nem volt közömbös tényező, mert igen sok anya volt kénytelen nvari szabadságát feláldoz- r-ni beteg gyermeké ápolására. A fővárosban 149o rendszeresített fertőző ágy áll a betegek rendelkezésére, ebből 1186 a László kórházban van, 224 az újpesti Városi kórházban és 8o ágy a Vdczi-uti kórházban. Átmeneti jelleggel fertőző betegeket lát el jelenleg a Pestbidegkuti kórház és a Benczur-utcai kórház loo-loo ággyal, vagyis jelenleg a fővárosban 169o fertőző ágyat vesznek igénybe fertőző betegek. Ezzel szemben a II. világháború előtt a László korház ágylétszáma lb5o volt. tehát jelonleg gyakorlatilag ugyanazzal a létszámmal kell ellátni hogyouda.pestet,mint a II. világháooru előtt, amikor a főváros lélekszáma jóval kevesebo volt. Megnehezíti a jelenlegi helyzetet a felszabadulás előtti időkkel szemben az is, hogy az utóbbi években fokozódott a fertőző kórházak iránti igény, mert sokkal több anya áll munkaviszonyban s ennélfogva gyermekeiket fertőző megbetegedés esetén kórházba Kell szállítani. Továbbá mind több és több gyermek kerül kollektívába s igy s közösségi együttartózkodás folytan az egyes fertőző megbetegedések korábban és halmozott állapotban képnek fel. E tényezőkön kivül szrlmitásba kell venni azt is, hogy a születések szamának örvendetes emelkedése szintén igényt jelent a fertőző ágyak szempontjából. Fokozzuk továbbá o fertőző ágyak iránti igényt oz újabban fertőző jellegűnek felismert megbetegedések /pld. járványos máj- gyulladás, stb./ mind nagyobb és nngyoob szataonn való jelentkezése is. Miután p fenti körülmények nagyrészt fonn-illanak vidéki viszonylatban is és a vidék, legalább is"Lagybudapest környéke, fertőző osztállyal igen rosszul vagy sehogy sincs ellátva, a vidéki esetek növekedő szama is terheli a fővárosi fertőző ágyak©t. így pld. a jelenlegi dizentéria megbetegedési hullámban is a beszállított betegek kb. 3o-4o/-a nem budapesti illetőségű, ami julius hó folyamim nbsolutszámban kifejezve kb. poo esetet tett ki. Ezek azok a tényezők, amelyek folytán a László kórház úgyszólván állandóan túlterhelten működik ós egy-egy fertőző betegség nagyobb mértékű jelentkezésekor nz igényeknek nem képes megfelelni s ezért kerül sor most már évek óta kisegítő iárványkórházok igénybevételére, ami nem kis mértékben terheli mog nz általános betegellátást. A • - - • SE - - -
