1953. április 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
lene velük, be kellene hivni őket, beszámoltatni, feladatokat kellene nekik adni, - mire a£t mondta, hogy ez sohasem fordul elő. Ez ineg is látszik a Vizmüvek ás más vállalatok kádermunkéján. Főleg abban látom a hibát, hogy az osztál/ vezetők nem törődnek eléggé a kádermunkával, viszont azok, akik be vannak éllitva a személyzeti osztályra, gyengék. Első sorban itt kellene javítani a munkát. Természetesen, ezért mindannyian felelősek vagyunk. Fel szoktam figyelni arra, hogy melyik vállalat végez rossz munkát. Elég sok hiba került már itt felszínre a BUVÁTI munkájával kapcsolatban. Legutóbb is sokat foglalkozott a VB a 3UVÁTI rossz munká- to jával. Az egyik vállalat vezetőjéről bekértük a jellemzéseket. Az ottani személyzeti osztály vezetője nagyszerűen látja, hogy mik ott a hibák; megállapítja, ogy erős összefonódás van a vezetők között, az egyik nem bántja a másikat, és egyáltalában nem érvényesül az, aminek érvényesülnie kellene, hogy megkritizálják egymás munkájáé és rámutatnak arra, hogy a hozzájuk tartozó osztályoknál milyen hibálat látnak. Ahol a munkáskáder az igazgatóval jó viszonyban van, ott elhallgatják a hibákat és sok panasz gyűlik össze. A BUVÁTI a másik, - és általában különösen a műszaki dóitok gozókkal van baj. Nem akarok arról beszélni, ogy a BUVÁTI összetétele milyen, és hogy a műszaki dolgozók körül milyen rossz a helyzet. Be dolgoztatnunk kell őket, és a legnagyobb részük dolgozik is becsületesen. Akik nyilt ellenségek, azokat röviduton eltávolítjuk. A békekölcsön- jegyzés utáni időben kivizsgáltuk egy feltűnően viselkedő műszaki dolgozó múltját, éa megállapítottunk nála egészen súlyos eseteket. Erre mi történt? A BUVÁTI utasításra kitette a vállalattól, de egy másik tervező vállalatnál, sokkal nagyobb fizetéssel, el tudott helyezkedni. Tehát örülnek, ha kikerülnek, mert máshol, a műszaki munka területén, jobban dotált állásokba tudnak elhelyezkedni. Ebben látom a főhibát. I 4 - 3 9 - H O — j . . «e*
