1952. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
’ ; . 1 tarthatatlan aunknborkorotét« ismok ellenére uz illetékes szaktárcák nem voltak, hajlandók a kiadott keretszámokat módosítani, hanem ehelyett a részükre könnyebb megoldási nódot választották és hallgatólagosan tudomásul vették „- már jo előre - a jelentkező béralaptullepéseket, mint plc a Gáz- és ^okszmüvéknél, vagy az Ásvány és Szikvizüzeunél. A Sütőipari Termékeket Értékesítő Vállalatnál is sorozatos béralaptullépés jelentkezett, melyet a Pénzügyminisztérium a helyszínen felülvizsgált és megállapította a bérigény jogosságát* A nem ipari vállalatok nunkásállománycsoportjában a bérigénybevótel ellenőrzése az idevonatkozó rendelkezések értelmében nem veheti figyelembe a dolgozók munkája által elért tervtelj esi test, ennélfogva a tervek túlteljesítésére eteknél a vállalatoknál nincs meg a kellő ösztönző erő- Ilyenek pl: a Kéményseprő-, az Irodatakaritó- és a Sütőipari Termékeket Értékesítő Vállalat stb. Esetleges tervtultoljesités során ezeknél a vállalatoknál béralaptullépés jelentkezik* A béralaptullcpések, különösen a harmadszoros túllépések felülvizsgálata és engedélyezése felesleges ^unkucrot és munkaidőt köt le, de meg nor érdemelt helyzetbe hozza az egyébként jól működő vállalatokat i3. Véleményünk szerint egyszerűbb es célravezetőbb lett volna, a keretszámok I megfelelő módosítása. ^ A nem ipari szakmához tartozó vállalatok béralapellenőrzésével kapcsolat ben filterjosztést tettünk a Pénzügyminisztériumhoz a béralapellcnőrzc* | rendszer részbeni módosítására. I A termelési költségek tervtől való eltéréseinek vizsgálatánál zavarólag hat az érvényben lévő jogszabályuk egymással,ellentétes rendelkezése, így pl: a kiadott tervutasítás szerint az étkeztetési- nyersanyag költ segeit az anyagok között kell megtervezni, viszont a kaiisz 1952. utasítása értelmében ezeket a költségeket a különféle^költségek között kell elszámolni. Hasonló a helyzet a saját anyagból gyártott egyenruhák költségeinek elszámolásánál is. Ennek kiküszöbölésére ugyancsak javaslatot tellünk a Pénsügymim 3ztériumhoz<> A vállalatok zavartalan működését károsan befolyásolja a gyakori költöztetés, azonfelül, hogy aíjelentős költségeket okoz; a termelés bizonyé? mértékű kiesését is eredményezi. . Végül még meg kell említeni, mint általános hiányosságot azt a körül- ményt, hogy a szakmai irányítást ellátó osztályok vezetői nem mindig veszne]: reszt a vállalatok terveinek vagy mérlegbeszámolóinak a Pénzgazdálkodási Bizottságban történő tárgyalásain. Ez pedig feltétlenül helyes lenne, mert a vállalatok működéséről 03 pénzgazdálkodásukban mutatkozó hiányosságokról, de az osztályok ilyenirányú munkájában mutatkozó hi- I búkról io itt tudomást szerezhetnének. Erre viszont szükség van azért, ho^y a Városi Tanács gazdasági munkáját | az eddiginél jobbátogyük és állandóan tovább javitsuk, mely azontúl, hogy a főváros dolgozóival szembeni kötelességünk - fontos népgazdasági . érdek is., A ITT., n.é.-i tervolc jóváhagyásakor több szakmánál rámutattunk arra, hogy a feszített keretszámok - főként a munkabérköltsógek vonalán -' nem lesznek tarthatók és sorozatos béralaptullépéseket okoznak. Megállapításainkat a tényszámok ezeknél a szakmáknál igazolták. A feszített keretszámok miatt a tervidőszakban több mint 60 tervmódosítást kellett eszközölni, melyek a kedvezőtlen helyzetet némileg enyhítették. A vas-, fém- és gépipari szakma 2.1^-al, a HÍM építőiparral kapcsolatos szakma 2.35»-al, a sütőipari szakma 0.2$>-al, az Ásvány- é3 Szikvizüzem 4.2^-ul és a magasépítési szakma l.l$-al lépte túl a tervezett munkabéralapját N _____________________________________________________________________________________________________ * .*•<„. ■ -sau*
