1952. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

51

I i

« - 2 6 - ' A I

u A J

meg a problémákat, - és az Ingatlankezelő Vállalatnak nem szabad olyan választ adnia, hogy a javításra nincs fedezet, vagy nincs megfelelő alap.

Amit Döbrönteiné elvtár3nő felvetett, az igen helyes megoldás, hogy aki a köz terhére nagyobb mértékben vesz igénybe valamilyen szolgáltatást, az többet is fizessen érte. Ha nincsen is vizára, pausálban is meg lehet állapítani, hogy például egy vendéglátóipari vállalat, vagy fodrászat, vagy e ,y ház sokkal nagyobb vizinennyiaéget fogyaszt, mint amennyit általában egy helyiség el szokott fogyasztani. Javasolom, hogy a vállalat dolgozzon ki egy tervezetet és feltét'"v }

lenül oldja meg ezt a kérdést, mert ez is bizonyos százalékot fog jelenteni a deficit eltüntetésében.

Általában a házkezelők nagy része jó és állandóan javuló munkát végez, amit a tanácsi beszámolók is mutatnak, hiszen nem egy tanácsi beszámolón állnak fel dolgozók és megköszönik a házkezelőnek azt a munkát, amit kifejtett. Tehát a házkezelők nagy r'3ze lelkiismeretes, becsületes é3 politikus unkát végzett. Van a. ónban egy rész,- 0 te tén a tanácsi b-számolókon jött ki - hogy a dolgozók szinte ellenséges szemmel néznek a házkezelőkre. Ha csupán egy-két dolrozó szólal fel ilyen irányban, akkor lehetséges, hogy személyi ellentétről van szó, ahol azonban többen szólalnak fel, az azt mutatja, hogy ezek a házkezelők nem viszonyulnak jól a kérdéshez. Ezt pedig magának a vállalatnak kellene megnéznie.

A jelentés felveti, hogy bizonyos rendelet értelmében a Végrehajtóbizottságok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. £z helye3, azonban az is helyes lenne, ha az Igazgatóság, a vállalat foglalkozna a házkezélőkkel, hogy t-mogass'k a Tanácsot. Előfordult a tanácsi

beszámolók során, hogy olyan tömbből, ahol legalább 20-25 húzfelügye)

lő van, egy házfelügyelő sem jelent meg a beszámolón, holott abban y

_______________________________________________________ -_ 5G_