1952. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
■ 4 , XXP wm ^— . ................ ......—-r' '........~...... I í- 4 Több sportág utanpótl ísának biztositására tanfolyamokat tartunk fenn* így 6 vívó, 4 tornatanfolyanunk működik, elsőrendű szakvezetők irányítása mellett. Többek között oktató Nyári Magda vivó elinpikon is, Ezeken a tanfolyamokon a iá sztvevő tanulók létszáma 830 fő. A résztvevők vegyesen kerülnek ki általános- és középiskolákból. Ezeken kívül egész éven át usátanfolynnairik működnek szakká1"*5ti nszó^r-p- terek vezetésével. A nyár folyamán 12 uszodában 5009 tanuló*1 *■-: ut, leányt vegyesen tanítottunk meg úszni, ^zek közül 1625 tanuló tett MHK próbát és további 1649 tanuló részesült továbbképzésben. A Helsinki olimpián elért - népi demokráciánk fejlődését is kifejező minden eddiginél nagyobb sportsikereink lázba hozták tanulóif juságunkat. 0- lirapikonjaink által t rtott sportbemutatókon tömegével van jelen a tanulóifjúság. A Mávag kultúrtermében rendezett bemutatón 1200 fiatal vett részt Olimpikonjaink felkérésünkre szívesen vesznek részt sportversenyeinken., igy pl. a budapesti középiskolás uszóbajnokságon a leányok versenyét Szőke Kató, a fiuk versenyét Kárpáti György nyitotta meg, Tervbe vettük, hogy iskolai sportköri napokra esetenként szintén meghívjuk olimpikonjainkat. Az iskolai és társadalmi sport kapcsolatai. ^ Középiskola: 1951-ig a középiskolákban központilag szervezett versenyek nem voltak, igy az aktiv sportélet nem tudott kialakulni, mert nem volt megfelelő szerv, amelyik ezzel foglalkozott volna. A középiskolás tanulók az egyesületek felé fordultak és még ma sem ritka az olyan iskola, amelynek tanulói 5-6 sportegyesület igazolt versenyzői. Ez nagy mértékben megnehezíti az igazgatók munkáját nevelési és tanulmányi szempontból egyaránt. Az 1951-52. tanév elején intézkedés jelont meg a középiskolai sportkorok megalakításáról és ezzel egyidejűleg a középiskolai sportKöroK patronálá- sát az egyesületekre bizták. így jelenleg egy-ogy társadalmi sportággá sülét kettő-három, a nagyobbak pedig, mint a Bástya, Honvéd, Vasas, Immár nógy-öt, esetleg hat középiskolát patronál. Az iskoláknál a patronál isi intézkedés időpontjában igen sok tanuló volt más egyesületnél igazolva, ezórt olyan határozat született, hogy ezek megmaradnak régi egyesületüknél és ahogy fokozatosan elhagyják az iskolát az uj évjáratok már csak a pat^ ronáló egyesületnek il?, sportkörnek Tehetnek tagjai. Nemrégen jöttünk i azonban éppen a patron 1 "oi munka felülvizsgálata során, hogy az egyesületek már általános ísk:1 v? korukban leigazolják a tanulókat. 11. a VIII . Kabók Lajos-u. ipari technikum idén beiskolázott első osztályos tanulói közül már 60-70 tanuló int "régi1 igazolt különböző egyesületeknél versenyzőként korült az : r’ a' '.hoz. Ezen úgy kívánunk segíteni, hogy javaslatot teszünk a Lo-nan, hogy a középiskolák első osztályaiban minden igazolást semmisrtsenek me^. A patronálás bevezetéa. óta eltelt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy maga az elv igen jó- .. gyakorlati megvalósítás terén azonban rengeteg hiányosság és probléma merült fc. így pl. sok egyesület úgy értelmezte a patronálást, hogy kiválasztotta a legtehetségesebb sportolókat, azokat gyorsan leigazolta .is csak ve lük foglalkozott. Nem ritka az olyan jelenség sem , hogy a patronáló sportkör egyik-másik szakosztálya kizárólag közép- iskolásokból áll. Pl-, az Autótaxi sportkörének kézilabda szak. sztálya, « patronáló sp átkötök által nyújtott anyagi segítség is igen változó képe-a mutatott. Volt egyesület, amelyik adott az iskola sportkörének anyagi t Irogatást, mint pl, a Petőfi VTSK., a Bástya, a Haladás, de volt ol/’au i.g amelyik egyáltalán non segítette az iskolai sportkört. Az iskolák is Lav • lanosak voltak arra, hogy a patronáló sportkört azon keresztül ŐG £ ______________
