1952. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

152

l Azt is meg kell állapítani, hogy tűrhetetlen állapot, hogy a saját apparátusunk úgy intézkedjék, hogy sem osztályunk elgondolásai nem érvényesültek, - legalábbis eddig kcvésbbé - és a kerületek szem­pontjai sem. Azzal egyáltalában nem tudok egyetérteni, hogy a Kecs, mint uj szerv, nem volt tisztában a feladat végrehajtásával, és azért követtek el olyan cselekményeket, amelyek ilyen bonyodalmakra vezettek. Helytelen például, hogy egy kerületi tanács kérését nem hallgatják meg rés más elgondolás szerint döntenek. A helyi ipari osztálynál és a kereskedelmi osztálynál számtalan ilyen példa fordult elő. Döbrönteiné elvtársnő a válaszában foglalkozott azzal, hogy sok feladata van és az osztály nem birja a csoportot u y instruálni, ahogyan kellene. A jelentés a 2.oldalon elmondja, hogy i csoportvezető hetenkint tájékoztatja az osztályvezetőt a munkájáról. Azt hiszem, hogy e Végrehajtóbizottság nem követelheti meg egy osztályvezetőtől, hogy a csoportvezet' mindennap jel ntést tegyen az o; ztályvezetőnek, mert ezt senki világon nem tudj; végrehajtani. De hogy főbenjáró dolgokban nem tesz jelentést: az tarthatatlan állapot. Lle engedhet ét­ién, hogy az osztály alá. tartozó csoportnál olyan állapotok legyenek, r—v ' mint amilyenek vannak* Azt hiszem, nyugodt lelki ismerettel kimondhatom, o y Végrehajtóbizottságunk területén nincs még egy olyan osztály, ahol annyi probléma és annyi bonyodalom lenne, mint amennyi zen az osztályon van. Ugyanakkor álé kivá-nom huzni azt, hogy ismerve az osztálynak a feladatát, - ott sokkal több probléma adódik, mint más osztályoknál, mert a feladatköre olyan, hogy sok féllel kell foglalkozni. ’ vi zont nincs mivel kielégíteni őket. Ennek ellenére le kell szögezni, hogy jellemző példákat tudok hozni arra, hogy miért lehet ilyen álla­pot. j A& » . ____________________________________- 110 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom