1952. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
- ’ó sj • egyidoben öltöző dolgozónonek 24 csap és 5 zuhanyrózsa all rendelkezesere.. Sokhelyütt nincs a női munkavállalók xeszera külön mosdó és wJ-helyiseg, főleg azokban az üzemekben, amelyek mindezidáig csak fórfimunkásokat foglalkoztattak és a nők fokozottabb munkábaállitasara csak az utóbbi időkben térték át. A kerületi tiszti orvosok folyamatos ellenőrzéseik során fölszólítják az üzemeket az egészségügyi hiányok pótlására, a vállalatvezetők részéről állandóan visszatér az a kifogas, hogy nem tudjak az öltözők és zuhanyozók számat és minőségét az eloirasnak megfelelően emelni, mert megrendeléseiket a berendezéseket keszito üzemek nem vállaljak. Valósan előfordul, hogy egy-két eves határidővel igazoljak vissza az üzemek megrendeléseiket. Az üzemi olgozók orvosi ellátása, orvosi ellenőrzés. hazánkban a felszaoadulus előtt szervezett üzemegészségügyről nem lehetett beszelni. A felszabadulás után a Szovjetunió élenjáró üzemegészségügyének példája nyomán Bartunk vesetoscvel kormányunk hozzáfogott az üzemegészségügy megszervezéséhez. Létrehozott uj intézményeket, mint például az Országos Munkaegészsogügyi Intézet, amelyeknek feladata az üzemegészségügy ^ továbbfej le ztése. Az Bgéezségügyi Minisztérium az Országos Munkaegészseg- iigyi Intézet, a SZuT mun ka egészségügyi főosztálya, a Városi Tanacs egészségügyi osztálya jó együttműködéssel, rendszeres munkaértekezletek tartása mellett állandóan javitani igyekszik üzemegeszsegügyi helyzetünket. 1951.május l.-en allami feladattá vált az üzemorvosi szolgalat, amelyet- a kerületi tanácsok irányítanak es ellenőriznek az egeszsegügyi minisztériumtól és a Városi Tanácstól kapott szempontok alapján. Kezdetben szervezési hiba nehézségeket okozott, a kerületi tan csők kellő előkészítés nélkül kapta, a meg a feladatot. Egészségügyi osztályunk fokozatosan felszámolta ezt a kezdeti zavart a kerületi tanácsok egeszsegügyi osztályain és a rendelőintézeti vezető orvosoknak okt tuséval a területi elv alkalmazásával. A fennálló orvosi kaderhiány aka alyozza a helyes fejlődést, de a mi hibánk, hogy mindeddig nem tudtuk megvalósítani azt sem, hogy a legfontosabb üzemekbe kerüljenek a legjobb orvosok, az üzemorvosi szolgalat fejlődésének másik nagy aka alya az üzemekben uralkodó helytelen szemlélet, mely szerint az a jó üzemorvos, aki mint reCeptiró-gép ***' teljesíti a megrendeléseket, elhanyagolva a megelőző munkát. Szakadatlanul küzdeni kell e szemlélet ellen es az üzemorvost a higiénia es üzem- ögéezsegügyi ellenőrző munkára neveljük át. Az üzemorvos a helyi egész- segvcdeiem irányítója. Ennek érdekeben szorosan össze -.MII aüködnie a kerületi tanács"egészségügyi osztályával. Munkaidőjének túlnyomó részét az üzemben, a munkahelyiségekben üzemegeszsegügyi problémáknál foglalkozva kell eltöltenie. Bele kell kapcsolódnia a munkafegyelem es a táppénz- alakulás ellenőrzésébe. Együttes felelőssege van az üzemigazgatójával, a könnyű munkahelyek felterkópezése es a valóban csökkent munkabir-.su ol- •ozókkal való betöltésének kérdésében. Keresztül kell vinnie a felvétel- előtti orvosi vizsgalatok rendszeres es elmaradhatatlan keresztülvitelét es az egeszsegügyi szabályok betartását. öze vezo munkánkkal igyekeztünk lépest tartani üzemorvosi vonatkozásban öteves népgazdaság! tervünk elorehaladáeaval. 1952.augusztus 1.-én 167 orvos ü4'ó üzemorvosi rendelőben 6860 óraban vegezte az üzemorvosi feladatokat. Miniszteri rendelet ért elme ben üzemorvosi ren élőt ott szerveztünk, ahol boG-nal több fizikai dolgozó van. Kivétel csak az olyan üzem, ahol egeszsegre ártalmas anyaggal is ;olgoznak. A Budapesti Városi Tanacs VB.határozata alapján az egészségügyi osztály a Rendőrséggel közösen tervszerűen ellenőrzi az üzemeket munkavédelmi és balesetelhárítási szempontból. A Budapesti Rendorkapitányság életvédelmi •/• // — — ------- - - - - I
