1952. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

15

\ Ezért léteaitetttik előbb a Blhari-uton, X. kér. , majd a XTII. Kedves-utcában központi tejkonyháinkat. A Kedves-utcai tej­konyha megnyitása óta 1 1/2 év telt el, műszaki és építészeti hi­ányosságai még máig nincsenek kiküszöbölve. Mindkét tejkonyhát egy- müszakos üzemeltetésre terveztük, előbbit napi 600 liter, utóbbit napi 150ü liter termelési kapacitásra, ami a 2 tejkonyha tervezésének időpont jában/l947 és 1949/a szükségletet jelentősen meghaladta. Területi bölcsődéink amelyeknek ellátására a központi tej­konyhák készültek, a 2 tejkonyha kapacitását ma sem meritik ki, sőt a beruházási tervnek 1953-ra vonatkozó részét is el tudná látni. Afconban a kapacitás kihasználása érdekében időközben vállaltuk szá­mos üzemi bölcsőde tápszerellátását "és ebben az évben mindaddig, mig a László fertőző kórház uj tejkonyhája el nem készült, vállal­nunk kellett a László kórházban ápolt csecsemők ellátását is /átla­gos napi 220 liter tápszer/. E 2 körülmény miatt mindkét tejkonyhánk kapacitásán felül termel. A Kedves-utcában tervezett 2-ik műszak be­állítása a műszaki- szakvélemény szérint olyan jelentős beruházást igényel, amely indokolttá teszi, hogy ne azt bővítsük, hanfemvuj tej­konyhát létesítsünk. Itt kell megemlékeznünk a szállítás fokozódó ^ nehézségeiről. Minden fennakadás, amely a tápszerek széthordására szolgáló autók üzemeltetésében felmerül, a szétosztást órákra meg­bénítja és a tápszerek minőségét veszélyezteti. Szükségesnek tart­juk fennek a veszélynek kiküszöbölése érdekében egy további gépkocsi biztosítását. Jelenleg az Egészségügyi Minisztérium által kölcsön adott gépkocsival folyik a szétosztás, a már említett nehézségek mellett. Ezért legalább egy további nagyméretű gépkocsi biztosítása szükséges. Erre 1953-ra költségvetésünk nem nyújt fedezetet. Egyéb, a-tejkonyhák tervezésekor előre nem látható szempon­tok is~bizonyos fokü decentralizálást tesznek kívánatossá. Ez főleg a tejkonyháktól távoleső és aránylag sok intézményt fenntartó kerü­letekre vonatkozik, amilyen például a XX. kerület. Az említett ke­rület Tanácsának egészségiig yi Osztályával ilyefl irányú előkészítő tárgyalásokat folytatott a Városi Tanács XII. osztálya. M gfelelő méretezéssel ez a tejkonyha a XXI. kerületet is könnyen elláthatja. További körzeti tejkonyhák létesítése szempontjából a XI. kehület /a XXII. kerülettel együtt/ és a III. kerület jönnének elsősorban tekintetbe. Az egy évnél idősebb“bölcsődéi gondozottak élelmezésé helyi­leg, részben kerület ilcg biztosítva van. Központilag kidolgozott, mennyiségi és minőségi szempontból kielégítő élelmezés folyik, egye­dül a nyers gyümölcs ellátás tehén mutatkozik a megállapított pénz­ügyi keretek miatt egyes évszakokban jelentősebb hiányosság. A bölcsőde fejlesztés kérdése. Az 1952. éves tervben hátralevő bölcsődék a következők: II., Zárda-utca, IX. Illatos-ut, XIII. Mőr-utca, X., Ke- rfeszturi-ut, XVII., Keheszt-utca, IV., Dézsa György-ut. Bővítés van folyamiban a XIII Alkot's-utcában, XVII. kerületben Rákoscsaba és 1 a VIII. Nagytemplom-utcában./ Lemaradás mutatkozik a Mér és Zárda­utcai bölcsődék vízvezetéki és szerelési munkáiban./ ./. * itlM: s»»* V-

Next

/
Oldalképek
Tartalom