1952. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
í- 2 kezdetben a munkásosztály felszabadulásáért harcoló művész hogyan lett a kapitalista környezet befolyására a formalizmus rabja. 1952.- ben a történelmi festészet fellendítése érdekében a leghaladóbb történelmi festőnk, Madarász Viktor müveiből rend zott nagysikerű emlék- kiállítást. Mednyánszky László születésinek 100-ik évfordulóján a művész szociális tárgyú és az imperialista háborút leleplező müveit állította a kiállítás középpontjába. A Képtár állandó kiállítása a "Magyar képzőművészet a 77 században"; első kisérle+■ hogy az utolsó 60 év történetét pártosan, fejlődésében mutassa be. A Képtár kezelésében álló Fényes Adolf terem az élő képzőművészet kiállítási helyisége. Ez a kiállít óh olyiség az -..lnult évek során /1947- ben nyilt meg/ kiállításaival, az ot tartó .t előadásokkal igen fontos kultúrpolitikai nevelőmunkát végzett, kis mérete ellenére is sok dolgozót nevelt a művészet és a történelem marxista szemléletére. A kéthetenként változó kiállításokat gyakran 6-7.000 ember látogatta. A szovjet képzőművészet nagyjait itt ismertették először vetitettképes előadások keretében* 3./ A Képtár vásárláspolitikája: A Képtár vásárlási politikája kettős: gyűjteni a haladó hagyományok mestereinek még magánkézben lévő alkotásait, megvásárolni a szocialista realizmus felé haladó művészeink jelentős munkáit. A felszabadulás óta kiegészítette a raktárában hiányosan szereplő nagy művészek, Derkovits Gyula, Fényes Adolf, Koszta József, Nagy István, Ferenczy Károly, Hollóéi Simon, stb. gyűjteményét. Az első és második képzőművészeti kiállításon szereplő müvek legjavát a Tanács vásárolta meg. Az elhalt művészek munkáit a Képtár tudományos dolgozóiból alakult bizottság bírálja el, vitás esetekben külső szakéi*tők bevonásával. Az élő képzőművészet vásárlásánál Tanács vásárlóbizottsága nyújt segítséget. Ebben o bizottságban élenjáró dolgozók, s Képzőművészek Szövct- sé ■•*, a művészeti albizottság egy tagja, a Népművelési osztály szakelőn aduja és a Képtár vezetője vesznek reszt ■ 4-/ A Képtár tudom-hiyos_ műnk;éjen _ A tudományos munka még nem az uj korszak- lh .t ’rcl .s szerint folyik. ^ A tudományos dolgozók nogyrész. a rég.'"bún n •gkezéo'tt XIX. századi témáján dolgozik, pl. a Képtár vezetője Maré: csyrcl irt két kötetes müvet, amely 1955-ben jelen .k meg. 1950-t "1 a tudom-'nyos dolgozók 9 könyvet és nagyabb önálló nyontrtvdnyt adtak -ti, m. gjelent több mint 50 kritika és tanulmány a dolgo:'>k tollából Négyen dolgoznak nagyobbraéret, ü könyvön, /Munkácsy, Markó . ároly, 3eck ..Fülop, Magyar Történelmi festészetí résztvesznek Művészettörténeti Munkaközösség kutatá- sr.ibaníR-A haladó hagyományok és a művészetelmélet területén munkájukkal szép eredményt értek el. A tudományos munkában elért eredmények^ azért is értékel ,-ndők, mert az intézménynél a tudományos káderek száma igon kevés A következő évre a Létszámbizottság engedélyezte két ujabb tudóm-ányos műnkaerŐ beállít ását, li vL- A éCéjrtár népszerüsi t ő mrakája, t öme gk c p c s ola t a: A Képtár népszerűsítő és ismeretterjesztő munkájáért dicséretet kapott a tavasszal történt vizsgálat alkalmával. Évente átlag 80 előadást tartottak a Képtár dolgozói a magyar, a szovjet és a haladó európai képzőművészetről. 1951.-ben az előadásokat oca. 3-000-on hallgatták- A Képtár látogatottsága 1938-ben évi 2-3.100 fő volt. 1950- ben már 50.000, 1951-ben 100.000 látogató volt. ;> dolgozók munkaidőjó- re való tekintet tv.1 a kiállítások este 7-ig vannak nyitva, a nyári hó____________________________________________ 2h • * *W ... 4,
