1952. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

I i 'J- 2 ­Az ellenség hangulatot szitott a gépállomás ellen tudv. ezt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfon­tosabb oszköze éppen a gépállomás, -sajnos az ellenség hangját, ami nem volt minden esetben indokolatlan, a kerületi tanácsok mezőgazdasági osztályai és a termelőszövetkezeti csoportok is átvették. A gépállomás munkájában nehézséget okozott, hogy a magán szek­tortól bevont és a gépállomásnak beutalt 7 drb. cséplőgép ;1 kés­ve április hóban korült a. gépállomásra. Ezek kijavítása későn kezdődött. A gépek kijavításához szükséges anyagbeszerzés ne­hézségekbe ütközött, golyós csapágyakat az osztály közbenjárá­sára május hó végén kapták iog. A javításokhoz szükséges faa­nyag teljesen nyers volt, melynek köve tk ez tőben üzemeltetés közben a gépeknél üzemzavarok keletkeztek. A gépek lei javításának ellenőrzése során megállapítottuk, hogy azok kijavítása határidőre nem törtéti meg. Ezért uj határidő lett megállapítva, amely időre a gépok kijavítása megtörtént. A javításhoz szükséges anyag non megfelelő minőségű és az idő rövidsége következtében • gépek kijavítása nem volt tökéletes. Próbncséplést nem tudott a gépállomás végezni, ezen okok követ­keztében többször kellett a gépeket menetközben javítani, a gépállomás hibáihoz nármértékben hozzájárult a politikai és szakmai oktatás hiánya. A politikai helyettes iskolai távolléte alatt senki sem foglalkozott politikailag a gépállomás dolgozó­ival. A téli műszaki oktatás tematikájából kihagyták a cséplő­gép oktatást. Ezt júniusra tervetek, az oktatás nem le t« meg­tartva, mert az erőgépek v:l jnunlcát végeztek és a. javítási mun­kálatok össze torlódtak, A gépállomás munkája nem volt ogfelelőon szorvozett, mórt az igazgató és a vezető agronómus személyében változás történt és az igazgató katonai bevonulása következtében r gépállomás vezető nélkül maradt. Az aratási munkákhoz a gépállomás a meglévő A kévekötő aratógép ciolló meg 2 uj gépet kapott, Az aratáshoz a gépállomás nem tudta a tszea-ok részére a szükséges gépierő segítséget megadni, az állandó géptörések következtébe:;. Az aratógépok az előirt normát csak 70.3 %-ban tudták teljesíteni, ami kb, országos átlagtelje­sítménynek fölei meg, A törések anyaghibából, a talaj egyenlőt­lenségéből és a gépkezelők tudatlanságából eredtek. A munkát hát­ráltatta, hogy a tszcs-ek nu minden esetben gondoskodtak a gép kiszolgálásáról. Pld. a gép előtt nem vágták le a sarkokat, nem adtak a géphoz munkagép koz élőt stb. A tazes-ok nem küldték traktor képző tanfolyamra megfelelő csoporttá gokat. Pld, a XX. kerületi "Vörös Október" Tszcs, olyrui tagokat küldött tanfolyam­ra, és adott a géphez, akik a vadonatúj gépen a szabályzó blorn- báját eltávolitvn, ", gép ferdulatszámát fölemeltek ós a. gépet hűtővíz nélkül járatták, és gépet tönkretették. Ezáltal a tszcs | munkáját akadály ózták. A gép kijavítása után a gép kuplungját zsír­ral tömték meg, s eszel a gé let a termelésből ismételten kivonták. A felmerült nehézségek ellenére is sikerült a Minisztertanács ha­tározatát végrehajtani, az aratást a. megengedettnél nagyobb sz,m- voszte3ég nélkül befejezni. A tarlóhántás és másedvutósnél kezdetben versenymozgalom hiányá­ban elmaradtunk, amit a "Szabad Nép" helyes bírálatában ki is hozott, A bírálat következtében u téren javulás történt, úgy,hogy _ . nr JL~------­I , , -j*s»

Next

/
Oldalképek
Tartalom