1952. augusztus 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

41

' • • ■" kÁ ‘

Teljesmértékben hiányzott azonban az üzemi működés megszervezése. Elsősorban a legelemibb termelés- ügyvitel teljes hiánya éreztette kéros hatását. Ennek következtében, bár a vállalat utókalkuláció alapján számláz, nem volt képes megállapítani a ráfordításokat, mert minden feljegyzés hiányában, például az órabérben fizetett dolgozók béré* nem tudta a gyártmányokra elszámolni. A műszaki szervezés és ügyvitel teljes hiánya azután a munkaszervezésre is rányomta bélyegét 03

nagyon rcsaz volt a munkafegyelem is. A vállalat egyébként rosszul tér* *

*

ve*te meg a ruBitkulosot. 160 százalékkal szemben a valóságban 240/^» volt o rezsi, arai szintén a veszteség egyik forrása volt.

Némi megtakarítást ért el a vállalat a különféle költségek torén. A hitelellátás kezdeti nehézségei miatt azonban a kamatterhek felülmúlták a tervezettet.

A II.negyedévben a vállalat igazgatójának leváltása megtörtén*. Az uj vezetés a szervezési lazaságok elszámolása terén már ért el eredményeket.. / Pl. a termelésügy vitel ne gszervezésében, a szabályos munkautalványozásban, munkafegyelem megezilárditása terén/ A vállalat a III.nedvedében 186.000 forint üzemi eredményt tervezett.

^ A Fővárosi I.sz.Vastömegcikkeket Gyártó Vállalat I.negyedévi vesztesége 92.000 forint.. A vállalat nehézségeit főként a műszaki előfeltételek hianya okozta. Nem voltak megfelelő gépek, motorok, kéziszerszámok.

A termelést árjegyzéki áron indította meg a vállalat. Ez az ar azonban megfelelő berendezésre - automatagépekre és szalag-anyagra - volt, kalkulálva. Ezzel szemben a kézműipari jellegű termelés, valamint a hulladékból gyártás sokkal munkaigényesebb volt. Szakmunkáshiány is volt.. A vállalat, főleg női munkaerőket vetti^ fel betanulásra. Ez a termel ekenysévet. arősen befolyásolta. Műszaki vezetője sem volt a vállalatnak.

' - - - _____________