1952. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
33
* * I tusánál, - úgy, hogy ha hiba van, azt nem veszi észre és nem értékeli ki - .íé a reszt pedig úgy, hogy egyes cikkeknél olyan leértékelést- csinálnak, ami feltűnő, és ezáltal visszaélési lehetőséget, ad a kereskedelmi dolgozóinál. Például; a Cipőnag.vkereskedelmi Vállalat ieszállitott - azt hiszem - 300 pár cipőt leértékelt árban. Jognéztük ezeket a cipőket, - finom borjuboxbőrből készültök, bőrtalppal. Ilyen cipőiét nem 1onex Budapesten kapni. Csupán a díszítésben volt valami hiba, az egyik karika nagyobb volt, - és őzért 103 forintra értékelték a cipőket. E 1 n ö k : És az eredeti ár mennyi volt? Dósa: Körülbelül 400—150 forint lenne az ár, ha ez csináltatott cipő lenne. Azt mondtam, hogy ez nem megy, mert ez a népgazdaság szempontjából bűn. Felhívtam a keréskedelni minisztériumot és ők közölték, hogy egyetértenek azzal, hogy a RAGI csak leértékelte a cipők árát. : Ji ebbepem mentünk bele, hanem a Pártközponthoz fordul tűni , és annak az utasítása alapján 30.000 forinttal kellett felemelni annak a né hánya ráz pár cipőnek az 'rat. Tehát nem áll fenn a::, ami a jelentésben van, hanem a helyzet az, hogy a minisztériumnak meg kgL lett változtatni a cipők árét a Pártközpont utasítása alapján* A jelentés beszél arrél, hogy egy-egy kérdeauen a mi ál1Ú3pontunk merev. Bizonyára megvan a merevség más vonalon. Elnök: Milyen vonalon? Milyen merevség? Dósa : Például most a KÉZELJBIZ telefonált, hogy® nereI voit vagyunk; ugyanis az egyik Illatszerbőltnak telefonáltak, hogy költözzön azonnal más helyiségbe. ?Ji azt mondtuk, hogy nem engedjük, hogy egyik éréréi a másikra kitegyék. Mi nem tudjuk pontosan megítélni, hogy mely kérdések azok, amelyekre nézvo a belkereskedelmi minisztériumnak az az álláspontja, hogy merevek vagyunk.Mi sok esetben harcosak vagyunk, mert eCTce kértóaekoen saiito^es a kiállító. L
