1952. június 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
• • '.-.íSMb * Ap *r * -21 ■ ÉT— Gálhidi: Ha a tanácsi vállalatok 1952.1. negved évi mórlegbeszémo ló járói szóló jelentest átnézzük, örömmel állapíthatjuk 1 eg. hogv vállalataink - legalább is összesitve - szén ei*edménvről tesznek tanúságot. Akár a teljes terme.lesi értékét, okár a ráfordítást nézzük, amely csökkenő, akár magát a nyereséget: az adatok mindenütt azt mutatják, hogy válla ataink eredményesen működnek. Természetesen az összesítés adatai szerint. A vállalatok 6 millió forint nyereséget terveztek és 53 millió forintot értek el. A jelentés magyarázza ezt ^x és a magvarázat bizonyos szemoontból el is fogad tató, hozzá kell azonban vennünk azt is, hogy az ingatlankezelő vállalatnak itt mutatkozó csaknem 10 millió forint nyeresége nem volt tervezve, szükséges ráfordítási tételként. De meg ha e tételeket levonjuk is; ha a kertészet nem is teljesítette tervét, akkor is több, mint ötszörös nvere.qlcrre tet.tszert, - és egyes üzemeknél, egyes ágaknál úgy tűnte. hogy a' nyereség tervezése és teljesítése kissé túlzott, ilivel az üzemek termelvénveit a dolgozók veszik igénybe, meg kell vizsgálnia ^ a VB-nek. hogy nem túlzott nyereségre törekednek-e a vállalatok. A másik kérdés, amelyről szólni akarok, elvi kérdés. A VB e vállalatokkal ka ocsol atban többször tárgyalt körülbelül ugvaonlvan témakört. Amikor a tervosztályhozza jelentését e vállalatokról, akkor a tervezést és a terv teljesítését tárgyaljuk. Azt vizsgáljuk, hogyan teljesítették tervüket, milyen a termelékenység. A térvtellesités és a termel'kénység természetesen ezekből az adatokból állapítható meg. A pénzügyi osztály ugyancsak azokat az adatokat, szokta hozni, amelyekből a termel'si érték tény számai, ará- fnrdités a nyereség tényszáraai láthatók, - de maga/tT szakosztály/í's hozza^ugyanezeket az adatokat májdnem minden negyedévben. Kérdezem, nem volna-e helyesebb, ha ezek a \ * — — ML-
