1952. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

44

f j / / 2- 9 - L-í A t A felszólalók általában igen Jól reagáltak a kérdésekre és pozi­tívumként. könyvelhető el az 13, hogy a felszólalók neai gyakorlott szónokok voltak# Csak egyetlenegy elvtárs felszólalásán látszott, hogy 6 már pártmunkát végzett és hoz ászólását gyakorlottság jel­lemezte. De a többi felszólalók egyszerű emberek voltak, akik elő­hozták a ma^uk problémáit és hozzászóltak a felvetett kérdésekhez Naivon pozitiven értékelem a beszámolókat, persze ebből az egy artból kifolvólaar. De - mondom • feltétlenül fontosnak tartom, hogy részletesen beszámolót tartsunk, elvégre félévenkint osak egyszer tartunk beszámolót. V i r á g n éíCsak meg tudom erősíteni azt, amit Dtibrönteinéi elvtársnő mondott, in is ugyanazt tapasztaltam mint ő. A legnagyobb /ondot az okozta, hogyan fogjuk a beszámolót rövidetib- re. Félóránál rüvidebbre nem lehet fogni, mert annyi mindent el kell mondani. Hogy a szervezés mennyivel Jobb volt most, aint megelő­zőleg, azt bizonyltja az is, hogy egy házbői eljöttek 25-enl kol­lektív© felkészültek a beszámolón való részvételre. Az egyik fel- ozóleló elmondotta, hogy ők nem szónokok, nem tudnak Jól beszélni, nem baj-e ha mondanivalóikat, irásbafoglalták és közülük az egyik bátrabb nagyjából el fogja nondar.i és ugyanakkor Írásban is átnyújt­ják valéban közérdekű kéréseiket. Szóval Jó volt a beszámoló, jó volt előkészítve, lő-an szólaltak fel ée a leg'übben közérdekű ja­vaslatokat- tettek. Csak egy felszólaló tett szóvá lakáskórdést, ő is abban a formában, hogy nőm kaphatna-o még egy kis helyiséget le, amelyben Vízvezetéket lehetne bevezetni és erre állítólaí meg la van a lehetősé .De rövid az idő. Hatalmas brossurákat kapunk a ke­rületből. Kérték a megjelentek, hogy sűrűbben tartsunk beszámoló­kat, mert érdekelné őkot, hogv a taníos mit csinál. í —

Next

/
Oldalképek
Tartalom