1952. május 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
azzal, amit Harrer kartársam ezzel kaposolatban mondott. A jelentés a 3.oldalon foglalkozik azzal, hogy a végrehajtóbizottság vezető szerepe nem kapott kellő hangsúlyt a tanácsülésen. Ez éppen az elmondottakból adódik. Az állandó bizottsági elnök elvtarsak állandó bizottsági szemszögből számoltak be a helyi ipar, illetőleg művelés a népjuurxixx problémáiról, de nem bontakozott ki a végrehajtóbizottság álláspontja és végzett munkája. Még egy észrevételem van. A tanács megtisztelő bizalmából ötöd~magammal tagja voltam az elnökségnek. Meg kell mondanom, hogy az elnökség munkája nem volt kellőképpen előkészítve. Felmentünk az elnöki emelvényre, ott sem egy papir1, sem egy ceruzát nem találtunk, hogy feli jegyzéseket készíthettünk volna. Én eddig úgy láttam, hogy amikor a tanácselnöki beszámolóhoz a hozzászóló elvtársak javaslatokat fűznek, azokat a gyorsírást végző elvtársak lejegyzik és a javaslatokat még a tanácsülés tartama alatt legépelve felviszik Pongrácz elvtársnak, vagy Nezvál elvtársnak. Most ez sem történt meg, pedig mi nagy lámpalázzal küzdöttünk, mert még ilyen nagy.feladatot eddig nem kaptunk. Elnök: Kérdezze osak meg Dunai elvtárstól, hogy nem /*■> kapott-e? Dunai: Éppen az volt a baj, hogy kaptam. S á 8 d i: Én a magam részéről igyekeztem felírni az elhangzott javaslatokat, de Tóth elvtárs nem volt tisztában azzal, hogy neki a Javaslatokat össze kell-e foglalnia, amint azután az ülés második részében összefoglalta és korrigálta az első rész hiányosságát. A* volt a baj, hogy nem kapta meg a javaslatokat, amelyek különben arra inspi- ralták volna, hogy azokat összefoglalja. Még egy hiányosság volt. Pongrácz elvtárs beszámolt ugyan azokról a határozatokról, amelyeket a végrehajtóbizottság az előző taM I í . 9 - j 4 1
