1952. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
j- 2 w v ^ a múltból öeszehasonlitási alapul szolgáló, me gfelölő “Számadatok nem állnak rendelkezésünkre. Csupán a legutóbbi óvek loo»ooo~rcs szűrési számai a goftdozék felkutató metrikájának hritalttasan emelkedő számadatai adnak"hozzávetőleges adatokat. Miután azonban ezek nem összlakosságra vonatkoznak, csupán összehasonlítási adatként szerepelhetne k„ Ha bejelentett tbc-s betegek számát vesszük alapul, - bár ez a“azá i 3on tekinthető megfelelőnek"s a be jelentésl“rende'iet hibái folytán túlzottnak mondható, -"akkor azt látjuk, hogy Budapesten 1951 n decéiftber 31;-én 21.635 volt a bejelentett bete.gek száma, ami az összlákos3ág 1,3 $-át jelénti, /lásd l.Szlpelléklet,/ A réozlexes számadatok tanulmányozása azonban igy is komoly fényt vet az egyes kerületek ezirÖnyu kérdéseire. Ha az előbb említett nagyobb tömegű szűrővizsgálatok Hnyágát"is tekintetbe vesszük, Budapesten a negbe- tögedósek számát ö,8o - o.85 $-ban"jelölhetjük meg. Kétségtelen, hogy bár ezen a fonalon is"a múlthoz képest kifejezett javulás észlelhető, a halálozási számok örvendetes csökkenése mellett a megbetegedési szánoknak ilyen nagy arányú javulása nem mutatható ki. Ennek okai a következők? ^ 1./ A nült rezsin jóformán ösak a már"reménytelen beteg gyógykezelésével foglalkozott, struccpolitikát folytatva, nem igyökezett a beteget felkutatni s igy az ázirányu felkutató munka jóformán teljes egészi'bcr. ránk hárult.2./“Az újszerű, aktiv tüdősebészeti beavatkozások^ 3treptoflycin,pas, thiomycid alkalmazásával betegek élettartama meghosszabbodottOlyan esetek százai, akik lo-15 évvel ezelőtt még reménytelen betegként szerepeltek, sőt rövid időn belül meg is haltak; ma e kezelésekkel életben maradnak, tekintélyes százalékban gyógyultan, nagyobb része tartósában javultan vehet részt a termelő munkában.3./ Ag említett nagyarányú felkutató szürő-ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatban tekintélyes százalékban kerülnek felszínre olyan be- tegekj akik eddig kezelés alatt nem“álltak, betegként bejelentve nem voltak,. A bevezetőben említett okok folytán ezek fáikul-üáoa és idejében kezelésbe való vétéle a megelőző munka, a prevenció legfontosabb teendői közé tartozik. így a beteg idejében kerül keze- ^ lésre^ környezete mentesül a felőzéstől.4./ Fokozódó szocialista iparosodásunk, építkezéseink ujabb és ujabb munkaerőket állítanak be a termelésbe, ezek előzetes vizsgálatánál • is gyakran emelünk ki betegeket.- - F.2ek után természetes, hogy mind e tényezők, okok: hozzájárulnak ahhoz• högy még néhány évig a megbetegedési számokban feltűnő javulás nem fog mutatkozni, . A tbc, és .0 foglalkozások közötti összefüggést tárgyaló rnegfelelő statisztikai adat nem áll rendelkezéötiiikfre, Inkább mint érdekességet csatoljuk ag 1947-48-ból származó loo,ooo ipari dolgozón végzett szü- rővizagálatok adatait ./lásd 2 ,3z.melléklet./ E szerint minél köny- • nyebb a munkakör, annál több lappangó tbc-s beteget sikerül találni és kiemelni; ez érthető, mert a nehezebb munkát általában a tbc-s betegek nem bírják s igy hamarább dőlnek ki. Az"üzéni kultúra, a jobb, tisztább munkahelyek biztosítása, az üzemorvosi“hálózat kiépítése, üzcmorvoBíliftk fokozódó’ preventív tényekedése, gondozóink, ü- zeneink mind“ szorosabb egjü ttí&üködése, végül a rehabilitáció várható szabályozása e téren komoly javulást fog eredményezni. h «L.. ................................... . - ,..... „ I
