1952. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
f a N I- 4 .Rondánk hiányossága azonban, hogy a szovjet módszertani müvek nogio- r-io.'tse mellett non támaszkodtunk eléggé a jé gyakorló pedagógusok tapasztalataira és még külön hiba, hogy nem végeztük el a régi magyar •vődaz rtan ki 1 ti kai értékelését, hogy azt ie felhasználhassuk: A t-vúbbképzC Intézet csak ács t kezd foglalkozni ezzel is. Eddig vll.grtás nélkül elvetettük az eddigi módszertani gy akorlatot, rém mutattunk rá arra, hogy mi benne a felhasználható. Ezáltal egyben fél: ztük pedagógusaink bátor kjedenényezéseitj-is, túlságosan lecke- szerűen foglalkoztak a módszertani kérdésekkel. Jobban kellető volna hangsúlyoznunk, hogy az elvi alapokon nyugvó módszertani gyakorlat són nélkü.l'-zhot:. <•■?, egyéni kezdeményezéseket. Ennek ellenére a szakanyag feldolgozásának igen nagy pozitívuma, hegy széles körben felkeltette a módszertani kérdések iránt az érdeklődést, valósággal "erjedést" holott létre a pedagógusok munkájában. Hatása a tanítás módszerének, javulásában és egyse rosebbé válásában máris mutatkozik. Az alsó tagozaton lényegében ebben az évben tanulták meg pedagógusaink az irPs-olv.-más tanításának módszerét. Gönyei Antalné ás Berényi László tanulmányi íclü -yelők* szerint a továbbképzés hatására a közepesen dolgozó nevelők közül is se kan számottevően kiemelkedtek. A módszertannal való foglal ki zás már eddig is kom- ly eredményeket hozott számos területen. Pl.: nőtt a házilag készített szemleltető eszközök száma. A földrajz tanításához közel 50 kiállításra alkalmas, házilag festett térképet küldtek be n tanárok a Továbbképző Intézet kiállítására. Abszinger Gyula szemléltető eszközök készítésére aktivizálta az egész tanulókört. Ldnczy Gén tanulókörében közösen készítenek. óravázlatokat. 3orsányi Károly történelemtanár történelmi tanulóköre helytörténeti elemeket gyűjt és közösen tanulmányt írnak. Davi- da Lee né tanulóköre, hogy minél több kísérletet tudjanak elvégezni, a Tanulóköri foglalk ozásokat egy órával önkéntesen neghosszabbitc tta. Gsokő.írpát tanulóköri foglalkozások után rendszeresen bemutat oa egyéni fizikai kiéerloteit. Több helyen ifjúsági olvasómozgalmat hoztak látra pl. a Timár-utcai általános iskcl'ban Baddl Perononá kezdeményezésére. A bemutatótanításokon szorzott tapasztalatok nyomán Székely Katalin cikket irt a Köznevelésben a földrajztanítás módszeréről. Mind az ide. lógiai, iind a szakanyag elvégezhető volt, az első tanulmányi szakasz magyar anyagának kivételével, hol igen soknak bizonyult ' a kijelölt olvasmány. Az ideológiai anyag feldolgozásánál nehézséget jelentett az anyag újszerűsége és az alapvető narxista-leninista fogalmak hiányos ismerete. A kiad tt.anyag terjedelme, ideológiai és zskanyag együtt, két hónapra 200-240 oldal veit, tehát nap .nta három-négy oldalt kellett feldől.-ózni, Budapesten azonban a késői megindulás miatt az anyag zsúfolódott, a 200-240 ld">J t nem nyolc hét alatt, hanem általában hat ős fél - hét Lót al:tt kellett elvégezni. Bemutató tnállások. A szakanyag feldolgozásához szervesen kapcsolódtak a bemutató tanítások. Eddig összesen 168 kerületi bemutató tanítás volt, és ezt 11 központi bemutató előzte meg. Ezeken több mint 5000 pedagógus vext részt, Ez igen termékeny területnek mutatkozott, mert a bemutatót követő vita hozzájárult a vitakészség fokozásához, az e- gyéni kezdeményezések, vélemények kifejezésre juttatásához. A bo...u- tóken világosan le lehetett mérni, ami és h' ;yan valósul ^ g az elméletből. Meggyőző eszköz is v'-lt, mert a pe< agégusek konkrét órán be- bizf nyitva látták azt, hagy .aki tanul, az mindennapi munkáját is jobban végzi. A bemutatótanításokon egyben le lehetett mérni adott esetben a pedagógusok állásfoglalását is. így pl., hogy Petőfi "Apostol" c. költeményének bemutatását, ahol a klerikális reakció mesterkedéseit kellett lel.plczni, volt aki nem vállalta, többen pedig húzódoztak tőle. ! * - ----■ » . **
