1952. február 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
2
•■'V , , ''D- . ' 1 f\ é * Budajoust Városi Tanác3_Végreha^tóbizottsásai_ •Jel e_n t é a a_nevelők és if jasági^szorvezetek munká^ának_oredmer^eiről_és hiányosságairól az iskolai rend_és fegyelem megszilárdításában. A munkafegyelem gazdasági és nemzeti életünk egyik legfontosabb kérdése. Rákosi elvtárs tártunk Központi Vezetőségének november 30-án tartott ülésén, legutóbb pedig január 12-én a gazdasági vezetők országos értekezletén kiemelte, hegy a munkafegyelem milyen nagy jelentőségű további fejlődésünk szempontjából. Az iskolák fegyelme a dolgozók munkaiegy elmének előiskolája. Amelyik gyermek már az iskolában megszokja a rendet é3 a munkát, abból könnyen lesz fegyelmezett dolgozó, aki pedig rákapott a lazaságra, az később nehezen tud leszokni róla. Rákosi elvtárs kimutatta a munkafegyelem lazulásának társadalmi okait. Az iskolai fegyelem gyengeségei ugyanazokból a forrásokból erednek. Nekünk ötéves tt rvünk káderszükségleteit kell kielégítenünk mennyiségi és minős-gi szempontból egyaránt. Nekünk küzdöttünk kell minden egyes tanuló - különösen minden egyes műnkásszármazású tanuló neveléséért, - ha szükséges javításáért. Küzdelem nincs fegyverek nélkül, A mi fegyvereink ebben a harcban: a szovjet pedagógia tapasztalatéinak gazdag tárháza, a célok ismerete, a felvilágosítás, a következetesség, az elvi szilárdság, a marxi-lenini ideológia. KU1 aóű^boo 1 em_ iskolóinké,-in. Az iskolai fegyelem külső jel/ az iskolákban a rendben tartott épület, a tanulók illedelmes viselkedése a nevelőkkel és társaikkal, a tanórán a figyelem, a nyugodt viselkedés. A belső fegyelem a munkához való jó viszony. A szocialista fegyelem erkölcsi kérdés, a- melyben a munkához való viszony fontos szerepet játszik. Az elmúlt tonév február havában tartott országos igazgatói értekezleten Révai elvtárs hívta fel a figyelmet az iskolai fegyelem megszilárdításénak fontosságára. Kétségtelen, hogy azóta az iskolák értek is el jelentős eredményeket és az iskolák nagyobbrészében a külső fegyelem már helyreállt, a belső fegyelem torén is tapasztalna tó fejlődés. így pl. a VI,k.r.Sziv-utcai ált.iskola osztályai jói sikerült versenyeket rendeztek a legkevesebbet mulasztó, leg- fogyelmozettebb osztály címéért, A mozgalom most már kerületi viszonylatban is igen eredményesen kiszélesedett. A középiskolákban egyre több jó osztályfőnököt találunk, akik maguk köré gyűjtik a használható kádereket és igy a nagy szovjet pedagógus, Makarenkó tanítását felhasználva igyekszenek az igy létrejött aktiv magot kiterjeszteni a jó közszellem megteremtése érdekében. Ilyen erz- tályfőnökök Kamarás Soltén a XIII.kor.óvónőképzőben, Bolyó László a Rákóczi gimnáziumban, dr.Mérői Ferenc Alkotmány-utcai közgazdász gi középiskolában, ozabó Sándorné II.kér.tanítóképzőben. A belső fegyelem terén is van javulás, az első negyedévi tanulmányi eredmények számbelileg ugyan csak kisebb emelkedést mutatnak az elmúlt tanév azonos időszakához képest, de a reális eredmény nagyobb mértékben emelkedett, mart ebbon a tanévben már elég ritka a laza, liberális megítélés. : - ■ ■ .... ■mm * ,
