1951. november 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
162
j - 2 - ' i 4 0 A kulturotthonok munkájának súlya főleg a szombat és vasárnapi műsoros estek rendezésén van. Ide is vonatkozik Révai elvtársnak az a megállapítása, hogy a szerényebb, de szívósabb munkát igénylő tudományos előadások vagy körök szervezését alhanyagolták. Az egyes tömegszerve zetek is a kulturotthont helyisóg~megoldásának tekintették ós ha anyagi nehézségeik voltak, akkor a kultur otthonban rendeztek, egy előadást, amelynek bevételéből fedezték felmerülő kiadásaikat. Ilyenek pl. a Szülői Munkaközösségek, melyek az iskolák szakfelszerelésére vagy takarítására felmerülő költségeket olymódon kívánták megszerezni, hogy a kultúrotthon helyiségében a kultúrotthon vezetőségének segítségével előadást rendeztek, büffóket szerveztek, ahol italmérés volt. i — u Súlyos hiba volt a ni részünkről az, hogy a szűkén felépített w. kultur ott honokban akartuk a kerület törne gszerve zeteitfmindcnáron bekapcsolni és rábírni őket arra, hogy kulturális nevelő munkájukat a kulturotthonon belül végezzék. Nem tudtuk azonban biztosítani számukra a szakmai ós politikai fejlődést. Egyes ú-1 helyeken a kultúrotthon vezetői és a törne gszervezeti vezetők között a hangulat eléggé ellenséges volt. Fokozta ezt a rossz hangulatot az is, liogy a kulturotthonok pro grammja nem volt ösz- szeegyeztetve a törne gszerve zotek és az egész kerület munkájával. A kerületi tanácsok nen tekintették a kulfurottliont munkájuk végrehajtásának eszközévé, nem segítették a kultúrotthon politikai fejlődését, nem állították be a kerületi élet propagandájának középpontjába és igy a meglévő kulturotthonok egy- egy uj tomegszervezetté lettek a területben. Kulturotthonaínk fejlődése nem egységes még egy-egy kulturottlionon belül . om* Vannak szakkörök, ezek azonban nincsenek beágyazva a munka egészébe. Magában a culturotthonban sincs egységes irányítás. Budaié3ti_üzemi_kultúrotthonok^ Kevés tapasztalatunk van az üzemi kulturotthonok munkájáról. • Úgy látjuk, hocg- problémáját azonosak a területi iulturottho- uok munkájává Ipa szakszervezetek sem képesek össze lógni és <ö i . irányítani az üzemi kultur otthonokat és azok munkájukban egy- ’f0™'1'" *'*KJX mástól elszigetelve dolgoznak, A Szovjetunió tapasztalatait kell xig. elembe vennünk és üzemi kultur otthonainkat úgy kell iüsjlosztenii/^hogy egy-egy kerületben a központi kultúrotthon egy nagyüzemi kultux*otthon legyen és a többi xisobo üzemi és területi- kulturoc thom*k ennek irányítása alá tartozz*©**:. Ilyen a Szovjetunióban a Sztálin Autógyár Kulturotthona. Ennek a feladatnak a betöltésére üzemi kulturotthonaink pillanatnyilag nem • alkalmasak, de a perspektíva ez és a kezdeti lépéseket meg kell tennünk, ez pedig az üzemi és területi kulturotthonok közötti szorosabb kapcsolat kiépítése ós belső ampájuknak me ,javítása, ! erősítése. Kulturotthonaínk eredményei: . Budapesten a. kulturotthonok nagyrésze 1951-ben létesült. Már | alakulásuk első napjaitól rendszeresen tartanak hetenként műsoros esteket, klubnapokat és tánc rendezvény eket. Szervezik a szakköröket, ltáilturotthonainkban eddig Összesen /: az üzemieket kivéve:/ 61 szakkör működik. A nyár folyamán a kulturotthonok bekapcsolódtak a " Vidám Budapest " műsor szervezésébe, Kul- 1 turagitációs munkájukkal elősegítették a begyűjtés sikeréért folyo harcot. Rigmusbrigádokat, műsorokat szerveztek. A kultur' «/ . . _ ; ■ I i . . ^ _______________
