1951. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
135
i jeaztésben le vannak rögzítve* Elnök: Azt hiszem, helyes lese, ha Preisich elvtárs szemléltető módon fogja bemutatni és megmagyarázni a városrendezési terveket. Prelsioh: Elsőiében kerül a VégrehaJtóbizettság elé ilyen modern városrendezési téma. Azzal kezdem, hegy először az általános városrendezési tervet dolgozzuk ki, amely megállapítja a város egész terűidének a beosztását. Azonban az általános városrendezési terv készítése alatt is már az élet m gköveteli, hogy elkészítsük egyes területeknek részletes rendezési tervit. Ilyen részletes városrendezési tervek ^ azek is, amelyeket a Végrehajtóbizottság most itt lát. A részletes rendezési tervek szükségességét konkrét beruházások vrtik fel. Tehát Óbuda részletes városrendezési tervét azért mutatjuk be, mert az óbudai Hajógyár építkezni óhajt; az Üllői-utét azért mutatjuk be, mert ez a rósz a lakásépítkezést programúiban szerepel, már pedig a részletes rendezési terveknek meg kell előzniük magát a konkrét építkezési tervet, nehogy olyan épületet helyezzünk ott el, amely az kompozícióba egész kaajrkaxzaba nem illik bele. A kapitalizmus alatt egyáltalában nem ^ lehetett részletes rendezési terveket helyesen elkéeziteni, mert nem folyt tervszerűen a beruházás és igy nem veit tervszerű egy városrész megépítése. A felszabadulás után is kezdetben még tervszerütlenül történtek építkezések. Elég, ha a dunaparti pentházra utalok, amely ott áll egymagában anélkül, hegy a környezet bármikor is hozzá alkalmazható lenne. Most igyekezünk rátérni - a Szovjetunió példája nyomán - arra, hegy ha valamelyik városrészben építkezni akarunk, mielőtt a konkrét építkezési terv elkészül, annak a területnek a beépítését záttixx vázlatosan tisztázzuk. Tulajdonképen ez a részletes városrendezési terv. A részletekre rátérve, a következő terveket mutatjuk bel i n //La) F ........... - ,, - 59 - 60 - i
