1951. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
I • - 3 r Igen megnehezíti munkánkat néhány kerület helytelen kádeipolitikája. Ez abban mutatkozik meg, hogy a kerületek gyakran cserélik a kádereket és non sokat törődnek addigi szakképzettségükkel. így fordul elő az, hogy jé igazgatási szakembereket különösebb indok nélkül m£o munkaterületre visznek és az uj omb r betanítása nagymértékben visszaveti az igazgatási munkálatokat. A kerületi osztályok, do n mi osztályunk dolgozóinak szakértelmét is aüaposan omolni kell.Ezt n célt szolgálják szaktanfolyamaink. 2 tanfolyamunk volt: 1 büntotőbirói és 1 általános igazgatási. Mind a kettő elég jól sikerült ós több dolgozót tudtunk alacsonyabb munkakörből feljebb vinni. A tanfolyamok munkájának jel ntős része azonban éppen .z előbb omlitott kerületi kád árpolitika miatt, jóformán semmivé vált. A keiületek jav slataikat mechanikusan tették meg és a tanfolyamok végeztével nem nagyon törődtek azz .1, hogy a dolgozók megfelelő munkahelyre kerüljenek cs tovább fejlődjenek. A közelj"vőben ujabb tanfolyamok segítségével akarjuk emelni dolgozóink szakmai színvonalát, Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a kerüluti tanácsok io átérzik ennék a fontosságát és indok nélkül nem viszik el pl. a katonai előadót, a büntető birót,-nz anyakönyvvezetőt ádegen munkátörületro. B./ A kádereknek ez a gyakori'cserélgetése egyik ak adályozója a bürokrácia elleni a.rónak ts. Voltak eredményeink is ezen a téren, igy a bizonyítványoknál, az anyakönyvi, ügyiratirányitás, postázás egyszerűbbé, gyorsabbá tétele vonalán, de a bürokrácia elleni harc még sokszor formális, főképen nyomtatványok egyszerűsítésében merül ki. Dolgozóink még n-m értik meg a. bürokrácia elleni harc lényegét éppen ezért, m<~rt nerit válik vérükké a műnk.., a vq^ctés sem ad eléggé szempontokat ahhoz, hogy ezt a harcot mely t rül-teken kell a legerélyesőbben vinni. ■ • /-s 0./ Az állami fegyelem t-rül-tcn osztályunkra különleges feladatok hárulnaK'. Azt" iná.r clurtük7" Hogy' dolgozóink pontosan járnak bo a hiva-< tálba és munkaidejüket is megfelelően töltik ki. De a. munkához való viszony még mindig nem elég jó, dolgozóknak egy.része munkáját még mindig kénysz rnek tekinti. A politikai műnk; vgyan .folyik, de n dolgozók továbbiéjlődóso nem kielógitő, így pl. a jogi csoport óppen c- miutt nem képes elvileg fogl 1kozni t.nács, a t nácsi szervezet, a _ vállalatok jogi kérdéseivel. Jogi csoportunk olm rül a napi feladatokba és emiatt politikailag, azakm ilag a jogfejlődéssel foglalkozni nem tud, már pedig világos, hogy különösen tanácsi vonatkozásban a szovjet jog megfelelő lk .Imazásával ez elsősorban a 'mi feladatunk lenne. Ügyészeink az osztályon is, di, váll .1 tokn-'l is nem látják még azt az-uj szerepet, .mi rájuk vár. * * Jogi csoportunk rendszeresen ism rtett a jogszabályokat a többi osztállyal ős a k :rülcti tanácsokkal. Ez nagy segítséget jel nt azok munkájában, csak még-nem h.sználják fel eléggé. Itt kell beszámolnunk arról, hogy a. jogszabályok ismerete és alk alma zás a az ogósz tanácsi igazgatás b ;n hiányos, A jogsz bályok t még mindig lebecsülik és egyszerűbbnek "tartják megkérdezni ogy-ogy konkrét ügyben a jogi csoportot. Az osztályok egy része húzódozik attól, hogy. .z osztályon belül is legyen jogi elő dója és nem kis mértókben tükröződik ez vissza az egyes osztályokon a.z áll mi fegyelem megsórtéee vonalán. t.- i i.-j_ yinrka. H/zi b 1 ügymini zt r elvtára r- mérvéi elnökök éri _ ■" j 'VI _____________________ ____________ t " *
