1951. augusztus 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
5 I Javaslat g szabadtéri színpadok működtetésére, az esztrád műfaj fejlesztésére és népvarieté létesítésére. A Szovjetunióban "Zöld színház" néven működnek olyan színházi konstrukciók, amelyekhez több szabadtéri színpad tartozik és amelyeknek feladata a dolgozók nyári szórakoztatása, tekintettel arra, hogy a kőszinhá- zak nyáron szünetet tartanak. Az elmúlt évekhez hasonlóan ez év nyarán nálunk az a helyzet, hogy a Városi Színház üzemelteti közösen a Fővárosi Tcnáco három nagy, modernül felszerelt színpadát. /Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Állatkerti Szabadtéri Színpad, Károlyi Kerti Szabadtéri Színpad/ A tapasztalatok ^ azt mutatják, hogy a szabadtéri színpadok egységes konstrukciójára szükség van egyrészt azért, mert a Budapesti Városi Tanács kultúrpolitikai irányítása ilyen módon egységesebb, másrészt azért is, mert a színpadok technikai , gazdasági szempontból egymást kölcsönösen kiegészítik. Lehetővé teszik a műszaki berendezések helyes elosztását, stb., általában a gazdasági vezetés egységét. Ez a helyzet ez év szeptember 1-én megváltozik, mert a Városi Színház állami kezelésbe kerül és az Állami Operaháznak alárendelve, második operaházként fog működni. Helytelen lenne azonban a szabadtéri színpadok egységes konstrukoiéján változtatni. A szabadtéri színpadok, megfelelő profilirozással, egy nyár folyamán legalább 120-130 előadást terű t- nak, ami az eddigi tapasztalatok alapján 300.000 dolgozó nyári szórakoztatását jelenti. Feladatát moszkvai példa alapján úgy kell megoldania, hogy a színházi évad kiemelkedő színdarabjait, operáit, balletjeit - szabadtérre clkal- mazva - élvonalbeli művészek közreműködésével mutatja be. /Szentivánóji álom, Párizs Lángjai, Csínom Palkó, Keszkenő, stb./ Ezenkívül az év folyamán sikert aratott látványos operettek is szerepelnének műsorán. Az egyes szabadtéri színpadok profilirozását úgy tervezzük, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mutatná be a legnagyobb tömegeket mozgató látványos színdarabokat, operákat, operetteket és balleteket. Az Állatkerti Szabadtéri Színpad a kisebb tömegeket mozgató operák, stb. bemutatására szorítkoznék, a Károlyi Kerti Szabadtéri Szinpcd folytatná jól bevált hangverseny sorozati it. Ennek a szinházi intézménynek a feladata lenne az úgynevezett esztrád /vidám, zenés, vegyes/ nüfc.j fejlesztése is. A Tanácsnak vannak szatirikus színházai, oitkusza és c könnyümüfr.j fejlesztésének keretén belül nem lebecsülendő kultúrpolitikai feladat az esztrád müfcj továbbfejlesztése. A könnyű, zenés, vidám esztrád műsorok fejlesztésében c Városi Tanács megindult a helyes utón. Irányvonalként fogadja el ezer. a területen is a szovjet tapasztalatokat. A Szovjetunió nálunk járt Állami Népi Együttesének vezetője, Mojszejev elvtars elmondta, hogy a Szovjetunióban külön esztrád színházak működnek abból az elvből kiindulva, hogy az esztrád műfaj a dolgozók minden rétegét érdekli és vonza. Ezeket az esztrád színhazakat a szovjetek irányítják, külön csztrád-bizott; . ' k —.
