1951. július 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
I- 2 A vállalatok kialakításánál a jelenlegi 11 úgynevezett mozikerületet vettük alapul, amely gyakorlatilag a MOKÉP Nagybudapesti Kirendeltségének is szervezeti alapját képezte. Az uj szervezeti felépítést vázlatosan a következőkben ismertetjük: Az ES, - élén a vállalatvezetővel, - egy mozi /műsor-propaganda/ és egy üzemgazdasági főosztályra oszlik, az utóbbihoz műszaki csoport kapcsolódik, A két főosztályon kivül ellenőrzési csoport, személyzeti káderes és vállalati ügyész fog működni. Tervbevett személyzeti létszáma 42 fő. A 11 vállalat élén egy-egy vállalatvezető áll. A vállalatok ügyvitelét az 6-6 főből állő ügyviteli személyzet* /pénztáros, bérelszámoló,-közönségszervező, adminisztrátor, stb./ végzi, a vállalatokhoz tartozó moziüzemek létszáma pedig az üzem nagyságához mért számú üzemi személyzetből /üzemvezető, gépész, pénztáros, jegykezelő, portás, takarító, stb./ adódik. A 11 vallclat és a hozzájuk tartozó 95 ooziüsea tervbevett létszéna összesen 1.152 fő. A moziüzemek jelenleg deficitesek. Ennek egyik legfőbb oka u propaganda és közönségszervezés hiányosságaiban van. A decentralizáció folytán az egyes vállalatok és a vállalatokat képező moziegységek közelebb kerülnek a dolgozókhoz és a kerületi tanácsokhoz, ezáltal jobb mozipropaganda, jobb közönségszervezés válik lehetségessé. Az üzemi közönségszervezés továbbra Is súlyponti kérdés kell, hogy maradjon, ezen tulnenőleg azonban az önálló vállalatok nagymértékben ki fogják tudni fejleszteni a lakóterületek közönségszervezését is. Nagyobb lehetőség nyílik továbbá közönségszervező iskolák megindítására, egyrészt az önálló vállclatok vezetői, másrészt a közönségszervezők részére. Ennek segítségével elérjük, hogy a közönségszervezők politikai és kulturális éleslátással Ismerjek meg feladataikat, mert csak Így tudják a tömegekkel való kapcsolataikat kiépíteni. A töucgszcrvezetekkol való foglalkozás is fokozottabb és közvetlenebb lesz az uj szervezetben. Az Egyesülésnek feladata lesz, hogy megadja a szempontokat a társadalmi szervezetek részére, hogy mlkőp vigyék ki a -—, mozlpropagandát a tömegek közé. A decentralizációnak ebben a formájában a legkülönbözőbb és az eddiginél sokkal szélesebb lehetőségekhez jutnak a közönségszervezők az üzemeknél és a lakóterületeknél. A vállalatok a saját mozlüzemeikben lejátszott filmek kiértékelésére & dolgozók körében az eddiginél nagyobb mértékben és gyakrabban kezdeményezhetnek ankétokat, amelyeken keresztül a kapcsolat a film és a dol- illetőleg a mozik és a dolgozók között még jobban megerősödik. A decentralizáció folytán a kerületi tanácsokkal is közvetlenebbé válik a 11 vállalat kapcsolata, mint eddig, amig a mozik központi igazgatás alatt állottak. Az uj vállc.lctok a kerületi tanácsokat és azok dolgozóit bevonják a mozik közönaégsze'.’vezósi, kulturális feladatainak támogatásába, ezek tevőleges munkáját igénybe veszik, ezáltal előkészítik a moziüzemek későbbi időpontban a kerületi tanácsokhoz való további decentralizálását. Ennek az ideje jelenleg még nem érkezett el, mert a kerületi tanácsok arre még nincsenek felkészülve. Hangsúlyozzuk azonban, hogy q 11 vállalatra történő decentralizáció csak átmenetet képez a 22 közigazgatási kerületre való mielőbbi decentralizációra. A most javasolt szervezoti forma r. fentebb említett kultúrpolitikai szempontokon kivül gazdasági szempontból is előnyös, mert a munkaerők helyesebb kihasználását toBzl lehetővé és Így az eddiginél kevesebb számú adminisztratív munkaerővel oldható meg. Továbbá azért is, mert az egy vállalathoz tartozó moziüzemek dolgozói a vállalathoz kapcsolt ' \ | w —------i----------^ i
