1951. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
# 4 í - 6 - j A másik kérdés, amelyre válaszolni szeretnék, a Rákóczi-uti szűkület kérdése* kikerült olyan megoldást találni, amellyel nem 10, hnnem 12 és félméteres kocsiut&t biztosíthatunk, de az szükséges hozzá, árút a leírás jelez is, hogy a romos épületekben lévő ideiglenes üzlet' > •. 0' helyiségeket gyalogjáró céljaira igénybe vegyük, vagyis árkádos gyalogjárót létesítsünk* NezváltEza egoldéa azonban hatalamas összegbe kerül* Az összes közmüveket fel kell bontani. Szí cs lt Sx a megoldás nem érinti a közmüveket. Ifivel azonban nagy a gyalogosforgalom azon a részen, az üzlethelyiségeket Igénybe kell venni. I? munkahely munkáinak elkezdősákex különben aea lehetséges a VB liozzájárulása nélkül.-j 1 n 5 ktA többihez sem lehet hozzákezdeni a *1 hozzájárulásunk nélkül. Erre majd visszatérünk. 3 z é c a i* A 3ztalln-utl :ainko elkezdéséhez való hozzájárulást. • • Elnök: De mér /regkezütétekl N e ? v á li Szóval iaegéri-e nekünk, hoR/ a2 öxlethelyisége- ^ kot kitelepítsük a * ékóczi-utnak azokból *> házaiból éa az üzlethelyiségekből árkádot csináljunk. Ez a inegoldés azt jelentené, hogy a föld0 szinti részt az o-.alétig kibontanánk, egy oszlopsort tennénk oda és az igy kiképzett árkád alatt lenne a gyalogosforgalom. La nem is csak egy házról van szó, hanem egy egész szakaszról. % /3zócsi Károly ezután s Blaha Lujza-térre tervezett munkahely nöszaki . jaza alapján magyarázza meg c végreliajtébizottságriak,!iogy milyen műszaki rae oldásokkal biztosítanék a forgalmat a Blaha Lujza-tóren, illetőleg a Kákóczi-uton e -rtunkálatoV ideje alatt, "-egmutatja a helyszinrajzon, hogy a kérdéses házakban véglegesnek tervezett üzlethelyiségek Úgyszólván nlncasnek, mindössze csak egy házban) a többiben ideiglenes jellegű üzletek vannak. Az a sarokház, amelyet a megoldás érint, különben is lebontandó./ > — C'/ j5