1951. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
i i I : Mérleg a főváros községi háztartásának 1950. évi költségvetési idásairól és bevételeiről Pénzforgalmi merleg-------------------------------------------------------------------------------------- Bevétel Kiadás TánvIepM A tényleges kezelés az — Előirányzat kezelés* előirányzatnál több —y—————— W <+) Ft-tal Ft vnilIM forint ... . Készpénz az ev elljen 1,385.944 Költségvetési kiadások : 1 Kiadás (A kiegyenlítő kezelés hiányaival Kv^Tkerefés. 669,261.052 '■al.nti (1—3.) kezeles .... 671,790.745 együtt) 590-9 702-4 -t- 111-4 Kiegyenlítő (8.) kezeles 30,151.301 Kiegyenlítő (8.) kezeles 30,151.301 Bevétel (a kiegyenlítő kezelés feleslegeivel együtt) ..................................... 565-6 702-4 136-7 Az 1949. évi hitelmüveleti Csckkhetétkonyvi maradkezelés hiánya ............ 1,615.587 vány ok.................. 471.838 összesen 702,413.884 ...............összesen.......... 702,413.884 A zárószámadás ismertetett számadatai számszerűleg is bizonyítják, hogy a fővárosi tanács és a kerületi tanácsok, mint az államigazgatás helyi szervei, sokkal szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki, mint régebben a főváros önkormányzata. Kiadásaink az clőirány- A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint: zattal szemben 16 százalékkal emelkedtek, vagyis a tanácsok megalakulása óta ugyanilyen a bevétel ................. 724.863.771-92 Ft mértékben szaporodtak a főváros feladatai, a kiadás .............. 700,689.652-39 « Az átmenet a gazdálkodás régi rendszeréről nem volt zökkenőmentes. A főváros a különbözet 24,194.119 53 Ft kerületeiben 1950. január I. előtt alig folyt gazdálkodás és igy a gazdálkodási teendők egy részének kerületi kezelésbe utalása nehézségeket okozott. A pénzügyi osztály már A különbözeiként mutatkozó összeget, valamint a főváros javadalmi számláján fenn* félévi jelentéseben megemlítette, hogy éppen emiatt az év elején a gazdálkodás vontatottan maradt 436.256-45 Ft-ot, vagyis összesen 24,030.375-98 Ft-ot a Magyar Nemzeti Bank a indult; idő kellett ahhoz, amig a kerületek a gazdálkodás tennivalóiba betanultak. Gyakorlat- *103.100 P. M. 1950. gyűjtőszámla, maradványok bevételi számla, Budapest* javára 1950. lanságukkal függ össze az a tény, hogy pénzügyi fcgyelemsertésck is előfordultak, amelyek december 31-én átutalta. Ezáltal a főváros tényleges bevétele és kiadása egyaránt miatt a fegyelemsertők ellen eljárást kellett inditani. Fokozta a kerületi gazdálkodás nehéz- 700,233.395-56 Ft-ra csökkent. Az általunk kimutatott kiadás és bevétel ezt az összeget segeit az a már említett tény is, hogy a kerületi költségvetések nem mérték fel pontosan a szűk- 2,180.488-44 Ft-tal meghaladja, aminek az az oka, hogy a kiegyenlítő kezelés különbözetét segleteket. Ezt igazolják jelentésünk következő adatai is: a III. kerület költségvetési elő- a zártat alkalmával a Magyar Nemzeti Bank kikapcsolásával könyvi úton egyenlítettük ki. irányzata 11,3 millió Ft, tényleges kiadása 10,5 millió Ft; a VI. kerület költségvetési elöirány- A főváros vagyona az évközben átvett feladatokkal kapcsolatos vagyontárgyak átvezata 8,1 millió Ft, tényleges kiadása 0,5 millió Ft; a VIII. kerület költségvetési előirányzata ,l‘le következtében 49-6 millió Ft-tal növekedett. A teher viszont a főváros külföldi adósságai16,2 millió Ft, tényleges kiadása 14,0 millió Ft volt ; tehát a felsorolt három kerületben a ní*k törlése következtében 648-7 millió Ft-tal csökkent. Ennek megfelelően a községi haztényleges kiadások jelentős mértekben alatta maradtak az előirányzatnak ; viszont a XIII. tartás vagyonmérlege az 1950. évben a következőképen alakul: kerületben 14,7 millió Ft-os előirányzattal szemben 16,3 millió Ft tényleges kiadás, a XVI. vagyon az 1950. év végén 2.334 400 000 Ft kerületben 4,5 millió Ft-os előirányzattal szemben 5,2 millió Ft tényleges kiadás, a XVII. teher az 1950. év végén 100 000 • kerületben 3,6 millió Ft-os előirányzattal szemben 4,1 millió Ft tényleges kiadás jelent-----------------------------------------------------------------------------------kezett, vagyis ezekben a kerületekben a szükséglet számottevően túlhaladta az előirányzatot. tiszta vagyon az 1950. év végén ........................ 2 334,300.000 Ft Ez világosan arra mutat, hogy a kerületi költségvetések - a jelentésünk elején jelzett okoknál Az 1949. év végén vagyonmérlegünk l.540,700.000 Ft tiszta vagyont mutatott ki. ogva nem vo a reá isa . a gyarapll(jas tehát (amit elsősorban a külföldi adósságteher törlése okoz) 793-6 millió Ft. A hibák s a nehézségek azonban ncin voltak annyira gyakoriak és olyan súlyosak, hogy a költségvetés végrehajtását megnehezítették volna. Nagy általánosságban megállapít- Budapest. 1951. március 21. hatjuk, hogy a gazdálkodó szervek és különösen a kerületek az ev végére megtanulták feladataikat és erejükhöz képest igyekeztek is azoknak megfelelni. Nemzetgazdasági szeinpont- CKró) ból feltétlenül kedvező eredménynek kell minősítenünk azt a tényt, hogy a tényleg igénybevett A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottsága 1 állami támogatás összege messze elmaradt az előirányzattól. K A Magyar Nemzeti Bankon keresztül lebonyolított pénzforgalmunk merlege az év Varga István Pongrácz Kálmán folyamán a következőképen alakult: osztályvezető elnök. ‘ 6 ; - f fó I 1 » 1 I *• — — ... — — —
