1951. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
212
j gggg* j 4 ~ *" 9 feL ' ^— gekben*' Jtó Egyes kerületekben azonban mág ma is aa a kezdetleges gazdálkodási rendszer, vrrrreéxto—Az intézetek és intézmények igényléseit felmerülésük sorrendjében minden kritika nélkül elégitik ki, nem veszik figyelembe az int özeteknél,és intézményeknél esetleg meglévő készleteket, a hiteleket nem mérőszámok alapulvételével osztják szét. A kerületi gazdálkodás vizsgálata során azt is megállapítottuk, hogy a kerületekben, de különösen három kerületben: a VIII., X. ás XIII. kerületben a takarékossági célkitűzések megvalósítását nagymértékben támogatta a pénzügyi állandó bizottság munkája. Pl. a VIII. kerületben albizottság! tagok a kerületi intézmények dolgozói között tudatosították a takarékossági mozgalom jelentőségét és havonta ellenőrzik, milyen eredményt ért el az intézmény a takarékosság terén. A X. kerületben a pénzügyi állandó bizottság tagjai látogatják az intézményeket; e látogatásaik során az anyagszámad sok körül sok hibára jöttek rá, és az ő munkájuk eredménye, hogy a kerületi VB április 1.-én elrendelte az ösz- szes készletek felmérését és bejelentését. A XIII. kerületben az állandó bizottság a pénzügyi osztály dolgozóiból alakult öt ellenőrző brigád- fó dal együtt ellenőrzi a helyszínen az intézetek és intézmények gazdálkodását. A pénzügyi fegyelem terén a múlthoz képest határozott javulás mutatkozik* fegyelemsértései: azonban meg mindig előfordulnak, noha egyes esetekben — el kell ismernünk - a pénzügyi fe :yelemsértő cselekmínyek kényszerhelyzetből állnak elő. A pénzügyi fegyelem szempontj ból hiba, hogy a minisztériumok munkájában nincs meg mindig a szükséges összhang. Például az újonnan felállított jegyhivatalokat a belkereskedelmi miniszter .220 főnyi személyzettel adta at a fővárosnak olyáépen, hogy e szem-lyzeti illetmények és a hivatal dologi kiadásai céljára a fővárosnak kellett póthitelt“igényelni. A pénzügyminisztérium azonban csak 187 főben kívánta megállapítani a„jegyhivatal dolgozóinak számát. Emiatt a póthitel engedélyezése elhúzódott és a jegyhivatali dolgozók számára szabálytalanul voltunk kényte- lenek egyelőre előlegeket folyósítani. Hasonló nehézeégek jelentkeztek az év első negyedében 2 kórház és 3 gyermekotthon, átvételénél. Ezek is fővárosi kezelésbe kerültek anélkül, hogy hitelelőirányzataikat is megkaptuk „volna . A hiteleket csak jóval az átvétel ut adták át. így az egészségügyi oszt'ly hosszú ideig kénytelen volt ezeket az intézményeket szabályellenesen a többi kórház hitele terhére üzemeltetni. Az egészségügyi intézményeknél fordult elő a legtöbb olyan kényszerhelyzet, amelyet csak a pénzügyi fegyelem megsértésének határán mozgó intézkedésekkel lehetett megoldanunk. Az OTI intézményeknek a főv 'ros egészségügyi szervezetébe beolvadása ugyanis iaég mindig nem teljes. A volt OTI alkalmazottak illetményeit nár az 1951. évi költségvetésben úgy irányoztuk elő, hogy feltételeztük a,költségvetés elkészítéséig ezeknek az alkalmazottaknak munkakör szerinti besorolását. A besorolás - egy kis résztől eltekintve _ még a mai napig sem történt meg és igy az Oti alkalmazottak illetményeit még mindig a régi OTI kollektív rendszer szerint kell folyósítani. Ennek a felemás helyzetnek a következménye, hogy a volt OTI intézmények létszámával kapcsolatos pénzügyi, kérdések megoldása nehézségekkel jár. A kerületek gazdálkodásában a pénzügyi ..egyelem terén a múlt évvel szemben határozott javulást, állapítottunk meg. Kétségtelen, hogy a pénzügyi fegyelemsértés eseteit ártéI:csökkentette az aírovatokig menő csekkszámla rendszer, rtnerye^c aoevuzatése a pénzügyi fegyelem megoér— i v / •• * > _____________________