1951. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
209
f j i *100 A közületi Költség vetési csooortÚtóköltségvctés végrehajtása során a korzi: nysat által megadott két alapvető szempnptn±f igyekezett érvényre juttatni, vúpmddfe- a takarékosságot és a pénzügyi ff-folTTFP A munkáérévei valé takarékosság érdekében február március -avában a kk. csoport fel 1 vizsgálta a 1 tszác:ot és enneré/p. felülvizsgálatnak az eredménye— képen a VB a létszámnak 627 fővelúírökkentését határozta el. Költségvetési szempontbél a 627 nélkülözhető munkaerő illetménye - havi 700 Ft-al számolva - egy évre 4.4 millié Ft megtakarítást jelent a főváros háztartása számira. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatban JtfeZSsl4e az a kérdés te;l fel, ho y az el"irányzat ok re áli snalre- helyesnek bizonyultak-e? A közporíti költségvetésre vonatkozólag viüürélv*- u kui-d/at ej kell állapítanunk, hogy azok az előirányzatok, amelyeket nem a fővárosi VB osztályai, hanem más hatóságok állítottak össze, sokszor tévesnek, nem reálisnak, lazának bizonyultak. Ilyen értelemben kifogásolható a gimnáziumok és kollégiumok költségvetése, amelyet a V.K.K., az i arostanuló otthonok és iparostanuló szakiskolái: költségvetése, amelyet a Munkaerő- gazdálkodási Kiyatal és cz 'tvett OTI intézményei /kórházak, rendelő-: intézetek, körzeti kezelőorvosok/ költségvetése, amelynek összeállításához még az OTI szolgáltatta az álatokat. Tévesek és hibásak ezeknek az intézményeknek a költségvetésében sokhelyütt a mérőszámok, helytelen a létszám. Például az iparostanuló sz. kiskoIáknál és otthonoknál - amint a létszám felülvizsgálata során kiderült - 204 a költségvetésben előirányzott munkakör nem volt betöltve és nem is volt szükség azok betöltésére . A mérász lmok helytelensége, lazasága nemcsak a főváros Utal átvett költsegyetésekben, liánéra: a s; . iát szerveink által összeállított költség- vetések közül egyes központi *a kerületi költségvetésekben is jelentkezett. Egyes kerületi oszt ilyok és különösen néhány építési osztály még „re mindi0 nem érti^meg az általuk szolgáltatandó mérőszámok fontosságát a költségvetés és a gazdálkodás szempontjából. Ezéjvt# jártén’ et meg az, áogy a merőszámok most folyó átvizsg 'lása soréit több* eset ben az 1951. évi költségvetésben szereplő* már ’szá:.oi tói teljesen eltérő adatokatmmC.. **fínl. 1 ti. tűik. így például a III. kerületben az 1951. évi költségvet és% összeállítása során az általános iskolák beépített lé torát 167.700 r- ben állapították nem, U \; .nezt as ujabb felmerés - bár as iskol 'k száma, helye, méretei ne változtak - 202.000 iá-ben vette fel; Ugyanigy ü XIV. kerületben a két felmérés között 17.000 e? eltérés mutatkozik. A mérőszámok lazasága as oka sokszor a póthi te ligényeknek-, ütemtervmódo- sit.ásoknak,nem egy esetben a pénzügyi fegyelem megsértésének is. Az 3.951* év első három hónapjában teljesített kiadásokról és befolyt bevételekről számszerű adatokat a jelentésünkhöz csatolt kimutatás 4*4- . a kimutatásból megállapíthat^, hogy a rendes kiadásoknál 189.6 millió forint előirányzattal szemben 166..3 millió Ft volt a tényleges kiadás, vagyis 23.3 millió = 12 / megtakaritás jelentkezett. Költség- vetési alrovatokig vizsgálva a kiadási tételeket, majdnem minden alro- vatnól kevesebb volt a tényleges kiadás az előirányzatnál. A néhány kivétel minden esetben indokolható- így 56.000 Ft-al hálídta meg a tényleges kiadás az előirányzatot a rendelkezési átalány, reprezentáció kiadásainál; ez az alrovat magában foglalja a városdiszitést, amit a pártkongresszus rendkívüli szükségletei növeltek. A kiküldetési és át- költüzködc ai. költségeknél 405.000 Ft a többlet az előirányzattal szemben^ L •/• _____ 00 • rím? mm* ,00 fc ____________________________________________________________________________________________________________________________________ ■
