1951. február 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
‘ I ~ (ÓJ) (P 1 J‘ Jelentés a Fővárc3i Tanács közkórházainak élelmezési viszonyairól, A fővárosi kórházak élelmezését 1950.december 15. - 1951.január 15. között megvizsgáltuk, majd 1951.február 12. és 15.között ellenőrző vizsgálatot végeztünk. Első vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a kórházak étlapjai egyhangúak. Az ételek csekély átcscrélgctéssel, csaknem hétről-hotre azonosok. Az étlapokat minden kórház maga tervezi, ennek ellenőre nagyobb különbségek nincsenek, mivel központi értekezleten hetenkint összeegyeztetés történik. A tényleges étkeztetés nem mindig az előre elkészített étlapok szerint velősül meg. Ennok okai közül 9 váratlanul beállott beszerzési nohézsó- fogok mellett - különösen o diétá3 élelmezés területén - a régi szokáson alapuló tömeges "külön-rendolésekct" koll kiemelni. Megtörténik, hogy oz étlapon szereplő ételeket cl són készitik, mivel azokra az osztályokról non érkezik "igénylés". Ehelyett r legkülönbözőbb különleges ételeket rendelik oz orvosok. Az egy napon szereplő étrendekben a legkülönfélébb húsokat, főzelékeket, stb. adják ahelyett, hogy akár a normál, akár o "könnyű-vegyes" étrend alapanyagaiból, megfelelő elkészítési móddal, bármilyen szükséges diétás étrondot elkészítenélek. Tehát az étl®p Ö33zeállitásánál nincsenek figyelemmel arra a S„ovjetunióban és állami kórhazaink többségében bove- r zctett rend3zerrc, hogy nz egy. napon előforduló ételek lehetőleg azonos alapanyagból készüljenek. Ez drágítja az élelmezést, több személyzetet, több üzemanyagot igényel. Nehezíti a be3z.rzést, nz előkészítési és elkészítési munkákat. Az anyagkiszabác, melyet nz egészségügyi osztály a kórházak számára kiadott, non korszerű, nem tart lépést nz idény*.- és árviszonyokkal. Jellemzője: kevés zsiradék, kevés tej- c3 tejtermék, ^tejföl, kevés gyümölcs, gyüi.ölcaiz ée egyéb G-vitnmín tartalmú táplálék, igen sok liszt éa lieztnenü,•ez pedig élettaniing nem kielégítő és szin- " • vonalcsökkenést jelent. A kalérintartalom igen változónak bizonyult az évvégi vizsgálatok során. Az olőirt 5.60 Ft átlagos felhasználása mellett napi átlagoa 2190 kalória* tehát.p szükségesnél kb 30 ft-knl kevesebb volt nz étrendok tápanyagaiban. A tényleges kép valamivel jobb, mivel azok a botegcaoportok, melyek betegségük jellegénél fogva kevesebbet, vngy csak bizonyos korlátozások között - folyadék, stb. - osznok, a többi rész kolórioszánát emelik. így is azorcbán kb 25 ft-os kalérintartalom csökkenés megállapítható volt. A kórházak között kisebb oltórésok voltak. így például a János-kérház c vizsgált időszakban jobb átlagot mutatott, mint a többi kórházak. A betegok gyakran ncn kapják meg azt a kalóriát, amely papíron nz étlapról ki3zánithntó. A kiosztás után, közvetlenül a tányérról véve a kiszámításhoz az anyagot, többször 20-25 ft-knl keve30bbnek bizonyult a knló- riaszán, nint rzt nz nnyngkicznbás alapján végzett számítás mutatta. Azt, hogy a betegek v#lóbnn mennyi kalóriát fogyasztanak ol, azért is nehéz megállapítani, mert az elkészítés izetlenocgc miatt és a tálalás hibái következtében, igon sok ételt hagynak ncg, - Nagy a moslékternelée. A nagy moslékr.cnnyiség okai között szerepet játszik rz is, hogy egyes i | . mm*** ' ■ —B _______.._________________________________________.___________________MZZ_____________________________________
