1951. január 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

42

ti

ti

* "ró ■■ ... <ÚL

mutatni i segítség útját, vagy pedig a tejár kérdésével kellene foglalkoznia.

Egyébként ss egész jelentés alap-ki indulása helytelen# Szerintem a kerületi adatokból, a kerületi lehetőségekből kellene kiindulni és a számokat az TU számaival összes®eztetni. Akkor reális lenne a fejlesztési terv ás akkor be la lehetne tartani az 1952. decern-' bér 3!-áre előirányzott számokat.

Huazákné : pár szóval szeretnék reflektálni László elvtára szavaira. Válunk, a XVII.kerületben nagyon lemorzsoló- fo dott a szarvaamarha állomány, még pedig elsősorban tokarfcányhiány

alatt. A rákoskeresztúri föld összetétele u®anls olyan, ho® ha ninos eső, minden takarmány féle kiszárad.

Azonkívül a tavaszi éa az őszi tuberkulin-próbát is megtartottuk éa bizony na®on aok fertőző tehenet találtunk, el kellett őket adni. Erre más gazdák ia jelentkeztek, hogy ők is szeretnék eladni a teheneket. Szt az eladási folyamatot természetesen megállítottuk. Pelvilágositót tűk a gazdákat, hogy a tehéntartáa nekik la hasznot hoz.

to

A kacsa- ás a libatartás nálunk lehetséges voln* , nert peremkerület vagyunk és volna a libáknak, kacsáknak legelő, meg viz.

Ott folyik a Rákospatak, annak mentén legelő is van.

A takarmány másod-terme lését kerületi viszonylatban mag kellene vizsgálni, mert Rákoskeresztúron tiz évenklnt egyszer ha sikerül a másod-termelés. Caak akkor sikerül, ha van eső. U®anakkor a környerő községekben. Tarosán, isa szegen sikerül a másod-termdés. Rákoskeresztúron nyilván a föld összetétele miatt nem sikerül. Az idén is elvetettünk rengeteg magot és semmi sem lsét'belőle.

Ast mondotta még László elvtárs, ho® a XVII.kerület hasból mondotta meg a sertések számát. Meg kell mondanom, hogy ez

miért történt. Fél 3-kor kaptunk egy értesítést arról, ho® másnap

fc ■*--