1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

38

•sért, mert gyermekeiket nem küldték el ez iskolába?

Döbrenteiné:A J elöntés 3. oldala egy kimutatással kezdődik, amely as 1949-50-es tanév éa az 1950-51-es tanév adatait hasonlítja össze , tünteti fel. Utána meg is magyará*i

ze, hogy hogyan értendő ez e kimutatás, hogy minden évben ven egy bizonyos lemorzsolódás, tehát az I. osztályban kosé 24.000 éa a ▼III.osztálybán végez 11.000. Én ezzel kapcsolatban szeretném felvetni azt, van-e egyáltalán, lahetaégaa-a egyáltalán Budapesten olyan gyeratk, aki nem jár iskolába? Hogyan lehet az, hogy igy lefogynak n gy^xnektk az évek foljcrán? Hág a VIII.osztálynál ol tu- to dóm képzelni, hogy beadják már tanoncnak, vagy egyéb munkára.fogják be. Do itt már a VI.osztály ben éa a VII.osztályban le igen komoly e lemorzeolódáa a kezdő 24.000-hez viszonyítva. Ba a dolog nem eléggé világos előttem. Valahogy úgy néz ki, mintha azok a gyermekek elhaltak volna, vagy pedig lehetne Budapesten egyáltalán olyan gyárnak, aki nincs bel akolázve.

JF/sik kérdésem, van-e az oktatási osztálynak tudomása arról, hogy egyes iskolákban, Így konkréton Újpesten, az igazgatók annyira túlzásba viszik az általuk fagyelemnek vélt, véleményem ■serint azonban ostobasággal határos módszereket, hogy pl. megtiltják a leánytanulóknak, hogy a fiútanulókkal szóbsélljanak, szóval pejtási viszonyba kerüljenek, vagy pl. megtiltják a loánygyermekek nek azt, hogy órával járjanak az iskolába, karórájuk legyen stb.

Van-a ilyen intéxkedéa központilag, vagy pedig ez egy olyan ostoba egyéni akció, amelyet lo kell feltétlenül asorelnl?

Il gy: Nekem as a kérdésem, hogy e középiskolák felügyeletét milyen módon végzi as osztály éa a kerületoknak ebben a taklntatben ml a jogköra?

A másik kérdésem az, hogy az orosz-szakos pedagógusokat kik veszik fel, kik elkelmazaák?

• * mm * •**- 6 - n n

C&' 1

ré —