1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
108
Á ti An 1 munkaterületén az utóbbi időben ia Jelentkezett. A tapasztalatcserékről szeretnék pár isót szólni. Helyesen mutatott rá "agy elvéárs arra, hogy a tervezés és a kivitelezés ne szakadjon el. A -vállalat részéről volt egy keádeményezés: tapasz-9 1 talatcsere formájában mennek ki a munkahelyekre az ottani tervező mérnökök és a helyszínen folytatna* megbeszéléseket. « Ugyanezek helyes u rutrtett rá "agy elvtára arra, hogy vigyázni kell, hogy ne legyenek párhuzamos beruházások. A fejlődés azonban arra mutat, hogy a vasútépítés és az útépítés összhangja biztosítható szervezési szempontból,* Azelőtt külön voltak, egyciáa- fo tói bizonyos függetieneégben. Arra vesszük az irányt, hogy az üzemek a maguk belső területén ne folytassanak tervezéseket, honén a tervezések egy kézben legyenek. Ez későbbi feladatnak látszik, - és ugyanez vonatkozik • JUV-ra is. A laboratóriumi kérdést megvizsgáljuk: ne legyenek beruházási feleslegek és érvényesíteni fogjuk ezen a téren a takarékosság kivét. Elnök: Kruzslák eivtárs nagyon érdekes gondolatot to vetett fel, érdemes volna foglalkozni vele. Ha jól értettem azt mondotta, hogy a tervezés idáig nagymértékben független volt a kalkulációtól. A tervező tervezett, a kalkuláló pedig megállapította, hogy a kivitelezés mennyibe kerül. A tervezés éa a kalkulálás összhangjáról beszélt Kruzslák elvtára* A kalkuláló is vethessen fel szempontokat: ha nem igy csináljuk, hanem enugy, akkor ennyivel éa ennyivel kevesebbe kerül a kivitelezés éa igy népgazdaságunk jár jól* Járhai tó-e ez az ut? \ a Kiás : A tervező irodákban a kalkuláció mindenütt külön csoport, külön osztály. A lényeg azonban az, hogy a kalkulátoroknak, a*ik különböző tervtzáuekui szenes tervrészeket kalkulálnak, öseze kell működniük, Ha a kalkulálókat szétosztanánk a műszaki oszi 9 ' i \ _ _________ I fe
