1950. december 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
i összege nzonV„n -amint azt q számszerű adatok mutatják - o belső kerületek javára és a peremváros okból alakult külső kerületek terhére még mindig többó-kevésbbc eltér egymástól. Ebnek az el teresnek az 'z oka, hogy c „peremkerületek n belső kerületeknél kisebb mértékben vsnnek ellátva egészségügyi és kulturális intézményekkel. „A peremkerületekben fej „intézmények létesítése azonban - költségvetés keretében nem oldhstó meg, r.z intézmények számának növelése és ez- .. zel a peremkertflebek szlii vonr'lán ok emelése a* ötéves terv'keretében tartozik,: . T* . ri . . • ». ■' ff • _ 7 'L 4 . 4,/©önt ő elvi kérdés Volt a költségvetés összeállításánál a helyes „ munknerőgazdálkodás alapjánark ? megteremtése a fővárosi igszgetás- _ *. bán. „Ezt a költség Vetésen keresztül úgy tudtuk elérni, hogy alaposan felmertük a hivatalok „és intézmények létszámszükségletét Is feladatait és olyon létszámkeretet állepitottunk meg, ami a feladatok ellátásit biztosítja* Ezáltal meg tudtuk szüntetni eryes hivatalokban „a „munka erő fel esi eget, ami a közigazgatásban a bürokratikus ügyintézés elburjánzásához vezet. 5*/A főváros „költségvetéséből kiemeltük nzok&t az intézményeket /tervező irodák, üdülők, stb,/ amelyeknek rnoionáiis és rugalmas müköderó se Jobban biztositható vállrlrt, vagy gazdasági iroda formájában. Es a folyamat már 1949-ben megkezdődött, amikor a főváros több intézményből községi vállalatot ritkított. A fenti elvi szempontok "lapján összeállított költségvetés bővült azoknak a fc.vataloknftk és intézményeknek a költségvetésében, amelyek a népgazdasági „tanácsi fejlesztési keret megállapítása után kerültek n fővárosi tanáos kezelésebe. Ilyenek voltak elsősorban ez adóhivatalok és ezzel együtt az egész helyi pénzügyi iraz„gntás, tehát sz adófelügy elősigek és a budapesti pénzügy igazgatóság is. Uryanesak itvettük áiinni kezelésből a Munkaerőtartalékok Hivatalának budapesti fcigazgatóságát és a hozzátartozó intézményeket: n munkserőgaz- dalkod"si kirendeltségeket, az rlüó fokú iparostanuló szakiskolákat cs az iparostanuló otthonokat. Ugyancsak az államtól, közelebbről a „vallág- és közoktatásügyi miniszterim kezeléséből vettük át r középfokú oktatási intézményeket: n gimnáziumokat, a kcllégiumc- kot és egyéb diákjóléti intézményeké^, az iskolai és társadalmi test nevelest. Vérül o társadalonbiztcsit'-a kérdésének uj rendezésével kapcsolatban átvettük az OTI-től a rendelőintézeteket, a ke-zelőcrvo- si hálózatot „és több kórházat. Végül a magánszektortól került a fővárosi tanács kezelésébe több színház, a Fővárosi Nngy-Cirkusz cs _ a vircsligcti Mutatványcs-telcp. A feladatkörnek ezzel a nagyarányú -bővülésével szemben ft múzeumok, * Fővircsi Levéltár, a várcsmirósi tevékenység és a fővárosi gazdaságod állami kezelésbe mentek á^, így oz 1951.évi költségvetésben előirányzott kiadások végöeszegc 790 nillió forintra emelkedttt, mir az 1950,évi előirányzat csak 586 millió forint volt. Az emelkedés 204 millió forint, vagyis közel 36 százalék. ' • /fi I j , - ■■ — —1 ” I c • fe
