1950. szeptember 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
i \ egyenetlen, ip*ri kerüle te in lenek ugytazólr nn nino.enek parkjai. Az egy lakosra- eső 1.52 ra2 sportterület © ezükr‘teletne 1< csupán © fele. Mig Bud/n 65 nta érd© esik egy l-'-kosr-©, ©rtdig Pesten csupán 2.7 m2. fa \z úthálózatra jellemző © z temen':: forr:©-lom ügyinek megoldatlansága mellett *z ipari la ke ts ág 1© kt© kerületek elhanyagoltság©, .rezeknek © kerületeknek kiépitett f.t©kk-©l vteó ellátottiágr sokk-'l rossz'.cz, mint fi velük azonos lélekszámú vidéki városok!. A forgalom mai állapot© cekhelyütt már komoly torlódásokat okoz. /rás-roks ári-ut, Váci- ut belső cza.krsza, Üllői-ut, Thököly-ut, bsepel közp.mtj©, ette/.A helyzetet súlyosbítják : még" hiányzó lunrhidak, a belső városréezek- ben rz cutók parkírozása megold© ti©n kérd le. Budapest közlekedésinek zsúfoltságára jeütiazó ©.z r számadat, ©mely szerint ©z te33, évi 347 millió utrr.ár s©l szemben rz te49. évben (\C>5 ^ millió ut©st szállított© k r budapesti közlekedési eszközök ugyanakkor, amikor járműállományuk ét vtnrlhos rzuk n©gyjá1ól vált?z©tlrn m©rrdt. Budapest vr/uti vonalai, pályaudvarai mai állapotukban ©_ város fejlődésére gátlói©g hatnak, ©mellett v©sutüzemi szempontból is ela vultak. A város fejlőd és't elsőscrb'n © sürün beépített települ sek közötti szintben fektetett vágányok gátolják /ceglédi vona 1/. gátolják továbbá © város legf orga.ímrE© bb területeibe beékelődő páiy,©-udv©rok /Nyugati p.u./ és *© területielh© tználár utjá’ rn álló elavult teher- pály © udv© ri lé t e si tm1ny e k. Budapest legolcsóbb szállítási lehetős ége ©• Durt© , ©z teUrzállitác céljára megfelelően ninos kihfisználv©. A csepeli kik öt é tér jede Íme kevés, © h©jófor©rlRm n-'ryrésze © r©kodóp©rtok ig :nyvev étel ével bonyolódik le. A régebbi vár ©erende z és i tervek kijelölték már ©z u.n. angyalföldi ét újpesti kikötő helyét, ©z.nban ©• k©pit©lizmue nem veit képes ezt © hatalmas fel©d©tct megoldani. A dun©i partfalak ki- •s építése is elnar©dt ©- város fejlődése mögött.. Budapestnek ©. k©pit'-lÍFt© rendszer jegyében fejlődött közellátási italoz©tára különösen jellenz' © munkáslrkta kerületek rcesz helyzete. A -ur gy várártelepne k sem kap© ni t ta' , sem elhelyezése nem felel meg r növekvő szűke < ©le tekne!:, elavult© k és nen megfeleli elhelyezésűek ©'vágóhidak sem. Budapestnek a telekEpekuláció folyt-n keletije zett óriási szétterültsége © közmüvesités szempontjából is kívánatos termés ze tes dunamenbi fejlődé1 t mesterségesen mtg-’áltozt© tt© , a kell' közművesítést úgyszólván lehetetlenné tette. Budapest vizvezetékhálézata ©z ".:ez várért ©lnpulvévc ©z összl© ;oss á'n' k csupán Ő6 '/-át látj© el. vizmüvek kutjai -•?© lenem tel j tci tőképes c reg ük hteteáig v-nn'k kihasználva. Budapest csatornahálóza ta ©z ösczl© kos ságn©-k 52.2 év-át látj® el. A peremkerületek egy reszt egyáltalán nin-c ellátva- csatornával, ogy részüknek os© ternázárőt © f elE z©br dul-áe után -építette ki © népi demokráciái. A szennyvizek gazdaságos felhasználás-©- sincs biztoei tv*, fi Dunába v © 1 ó bevezetőméi © derítés kérdése ninot kellően aer oldva. Budapestnek gázos őhálóz© tr a lakosság 32.5 ‘/-át IteJ* el gázzal. Gázgyárunk jelenlegi kapacitás© teljes mérttateen ki van h* r zn-álv© . A I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■ -----\ - - -
