1950. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
P.I. -16Eincses : Az adósságrendezéssel kapcsolatban a helyzet az, hogy a fennálló 105 millió forint az 1949. december 28.- án és 29.-án keresztülvitt államosításokkal kapcsolatban vált szükségessé. Meg kellett állapitanunk ugyanis, hogy az államosítás után mi trarheli as államosított végeket és mi terheli a felet, akinek a vállalatát államosítottuk. Ez az összeg négy adónemben nyilvánul meg: a forgalmi, a kereseti adóban, a dézsmában és az illetményadóban, smit a munkavállalók után kellett a félnekfizetnie. Iiost pedig felkérem Szücs Károly kartársamat, aki tevékeny részt vett az adósságrendezési munkában, hogy <5 adja meg a részletekre terjedő felvilágosítást. Szücs : Az első kérdés az volt, h gy melyek az vű együttesen kezelt adók? Varga elvtársjfelsorolta ezeket az adónemeket. r"> Ezek az adónemek különböző jogszabályok alapján vettetnek ki, azonban roppantul nehéz és komplikált eljár s volna, ha azoknak a behajtása adónemenkint történnék Éppen ezért ezeket egy főkönyvben irtuk elő úgy, hogy a többféle adónemet az adózó egységesen fizeti be, amikor pedig adót fizet, senki sem kérdezi, hogy azt milyen cimen fizette be. A lényeg az, ogy ezek egy főkönyvben, együttesen vannak kezelve, atért nevezik ezeket az adókat együttesen kezelt közadóknak. A kérdés lényege az, hogy az adóssá rendezés kérdése miképen mutatkozik más bevételek alakulásában. A 105 millió úgy került bele a jelentésbe, hogy a fennálló hátralékkal és a bevételi eredm'ny- nyel szemben kimutattuk, hogy mi gátolja ezeket az eredményeket. Az adósságrendezés alapja a múlt év december közepén kiadott 20-as számú törvényerejű rendelet alapján a középüzemekkel kapcsolatban bekövetkezett államosítás volt. Az üzemeket terhelő adókat, e y pénzügyminisz£ téri rendelet alapján, adóssagrendezés/n vontuk össze és minden államosított adózóval szemben elszámolást végeztünk, 3 mindazokat az adókat, '0S00K0 -» . I i
