1950. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
66
; ♦ I ■ólja. A bizottságnak, amely annak a javaslatnak az öaszeáilitáséval foglalkozott, az volt a véleménye, hogy ml nem tervezhetünk éa javaslatot sem kéí*zithetünk 100 millió forinton keretre, rert nekünk előre kell dolgozni éa amennyit majd biztosítani tudunk a tervhivatal utján *z 1951-ea lakáeépltkezésre, annak megfelelő építkezést fogunk megváló el tani* Ez mindenesetre harci kérdéa, ha nem is olyan értelemben hogy ha Jobban harcolunk, több lesz, hanem mindenesetre a lehetőségek maximális kihasználására kell törekedni, hogy annakidején ne legyünk bajban, hogy nincsenek meg előre a perspektíváink. Ha lehetaágea, akkor ezt a tervet fogjuk végrehajtani, da ha gazdasági helyzetünk nem engedné meg, akkor le fogjuk ezállitanl az igény eket. Gálhldi kartárz kérdezte, hogy 4.000 irodahely iáégröl vg vagy szobáról vna-n 330. Én nos lío': e kettő között lényeges különbséget. 4.000 irodahelyiséget magukban foglalé Irodaházak építéséről van szó. Ezt as teszi szükségessé, hogy még mindig igen sok lakás céljára alkalmas helyiséget veszünk igénybe iroda céljaira, emi azzal jár, hogy a konyhák, fürdőszobák atb. ott vannak kihasználatlanul. Kovács eivtárs azt kérdezte, hogy milyen kilátásaink vannak a 277 millió forintot illetően. Én erre nem tudok válaszolni; esetleg Pongrácz vagy Philip elvtára megadja a választ. lezvál elvtára azt mondotta, hogy ha 70.000 forintot azámltünk egy lakás felépítésére, akkor nem jön ki annyi lakás. Ez az összeg globálisan van igy mag *', lapitve, rét: niree£jik helyreállítás haladja meg az uj lakásépítés költségét; van amelyiknél több a 70.000 forintnál, van amelyiknél kevesebb. Az előzetes számítás szerint es az összeg körülbelül elég lesz* Ami a Mária Valéria-telepet Illeti, én eztio hiszem, Cfc __ Mit
