1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
154
lajdonosa, ezt sokan hibának rótták fel, amit azonban személyesen azért nem tart hibának; mert nem tisztázottak ma még a pénzügyi feltételek, a pénzügyi források, illetve azok a kérdések, hogy hogyan működhetnek egymástól szerteágazó autonóm rendszerek integrált módon. Ez sem az országunkban, de még nemzetközileg sincs igazán kipróbálva, nem rendelkeznek tapasztalatokkal, sem műszakilag, sem jogilag, sem pedig gazdasági vonatkozásban. Mindezek alapján, ha a Tanács elvileg egyetért a program megvalósításával, akkor kér felhatalmazást, a program kidolgozásának folytatására. Szakmai vetélkedést és pályázatot szerveznek hazai, nemzetközi résztvevőkkel, valamint független szakértőkkel, érdekeltekkel, amely valóban biztosítja az összes érdekelt számára a hozzáférhetőséget. A szakmai vita során az érintettek ígéretet tettek arra, hogy a Fővá- pAM rosi Tanács kedvező döntése után írásban eljuttatják részvételi szándékukat összeg megjelölésével, adatokkal, információkkal és együttműködéssel. Gazdasági szempontból felmerült az a kérdés, hogy reális és indokolt-e a jelenlegi helyzetben a program megvalósítása. Az összegszerűség valóban megdöbbentő, kérdés az, hogy megtérül-e ez a költséghaszon számítás elve alapján. Gazdasági számítások tekintetében a budapesti közigazgatási információ rendszerének a modernizálása nem 445 millió í forinttal valósítható meg, az lényegesen többe kerül. Ebből a költségből a különböző területeken a közműveknél, minisz* ÍTV'V J tóriumoknál meglévő információkat tudnák napra készen egy program keretében megvalósítani. A Fővárosi Tanács amennyiben elvileg egyetért a program megvalósításával, valamint az 1990. évre 20 mFt-ot biztosit akkor ez az adattartalom megőrzéséhez, egy alaptérkép elkészítéséhez elegendő pénzügyi fedezetet, ami nélkülözhetetlen és később már lényegesen magasabb költségeket jelenthet. Ma egy közmű térkép bekerülési költsége kb. 5 millió forint. j L ___________■ - J- 9 -
