1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

127

dössze 352 vállalat, intézmény tett eleget munkaerői­gény bejelentési kötelezettségének. Nem ritka azonban, hogy éppen azok a munkáltatók, amelyek a Tanácsadónak igényt nem jeleznek egyidejűleg újságokban álláshirdeté­seket tesznek közzé. /Ez főleg a gazdasági társaságokra, kisszervezetekre értendő. Jellemző például az is, hogy március végén az egészségügy ápolónői-asszisztensi hi­ányt egyáltalán nem jelzett./ A munkáltatók magatartása mögött az a korábbi sokéves tapasztalat húzódik meg, hogy "a közvetítő úgysem tud számunkra megfelelő munkaerőt biztosítani". Ezzel egyidejűleg növekszik a munkát keresők száma, s körükben a munkaviszonyban nem állók aránya, és folyama­tosan emelkedik a létszámleépítést bejelentő vállalatok és az ezáltal érintett dolgozók száma. A munkavállalási tanácsadásra jelentkezők száma az utób­iv bi két évben jelentős mértékben emelkedett. A "hagyomá­A / nyos" munkaerőközvetitökben megjelenők száma - ez év februári adatok szerint - 40 %-kal haladta meg az 1988. év hasonló időszakának adatait. Ez nem tartalmazza a Ro­mániából áttelepülteket és a létszámleépítés miatt je- v lentkezőket. A jelentkezők összetételében lényeges elmozdulás tör­tént. A fizikai munkavállalók aránya - a jelzett idő- 1 szakban - 62 \-ról 34 \-ra mérséklődött, ezzel párhuza­mosan emelkedett a szellemi foglalkozásúak részaránya. . /A teljesség kedvéért azt is meg kell emliteni, hogy a szellemi dolgozók számának és arányának dinamikus növe­kedését az időközben bevezett újrakezdési kölcsön is ki­váltotta . / A munkavállalási tanácsadóban megkísérlik a munkába he­lyezést, aminek eredményességét azonban pontosan lemérni nem lehet. Ennek különböző okai vannak: ■ ■ ÉHhHHh 11 : PB í- Í’át'.jiv-É- 22 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom