1990. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
mi ■ ■ • ■ i- 5 ( / A hagyományos gondolkodás szerint- 0-14 évesek a gyerekek,- al5-29 éves korosztály az ifjúság,- a kettőt együtt (0-29 évesek) fiatalok jelzővel szokták illetni. Ugyanakkor bizonyos szempontokból a korosztály felső határát a 35. életévben jelölték / A valóságos ifjúsági élethelyzetek és problémák megköze- ütése szempontjából célszerű azt a nemzetközileg is bevett gyakorlatot alkalmazni,amely szerint- a 0-16 éves korcsoportot gyerekként, /figyelemmel a 0-6, 7-14, 15-18 évesek lényeges különbségeire/- a 18. életévtől az önálló életvitel - és otthon- teremtésig fiatalként értelmezzük az egyes korosztályokat. E felfogás szerint az ifjúság a születéstől az önálló, életvitel - és otthonteremtésig tartó életkori szakasz’. 5. Az elmúlt két évben a gyermek és Ifjúsági szerveződések köre gyökeresen megváltozott. A korábbi hagyományos szervezetek megszűntek vagy átalakultak, számos új szerveződés jött és jön létre. A régi és új szervezetek hatóköre nem terjed ki a korosztály egészére. A szerveződések nagyrésze alapvető működési gondokkal küzd és - bár központjaik Budapesten vannak - nem rendelkeznek fővárosi szervezeti, irányítási % egységgel. A Fővárosi Tanács kapcsolatai nem rendszeresek * az ifjúsági szerveződésekkel. 6. A pártok programjai alig tartalmaznak speciálisan ifjúság- politikai jellegű elgondolásokat. ' I ■ 7. A következő hónapok vitái és döntései fogják tisztázni az önkormányzati funkciók tartalmát és gyakorlatának módját mind a fővárosi, mind kerületi szinten. Az új törvény alapján létrejövő önkormányzatok testületéi (bizottságai) és apparátusa várhatóan a maitól eltérő funkciókat, a maitól eltérő szervezeti rendben fog ellátni. A jelenlegi önkormányzati törvény-koncepció számos ponton alternatív jellegű,neV hezen prognosztizálható a változások iránya és mértéke. ^M
